Évi 120 ezer tonnányi hulladék elégetését tervezi a Mátrai Erőmű
A teljes, Kelet-Magyarországon keletkezõ égethetõ szemétmennyiség megsemmisítését vállalná a jövõben a Mátrai Erõmû Zrt. - jelentette be Valaska József, a cég igazgatóságának elnöke hétfõn Visontán. (MTI-nol.hu, 2008. március 10.)
Mindez évi 120 ezer tonna szelektált és darált kommunális hulladék energetikai célú hasznosítását jelenti - közölte Valaska József. A hőerőműben jelenleg évi 65 ezer tonnányi német és osztrák eredetű kommunális hulladék megsemmisítését végzik. Ugyanis Magyarországon még nem működnek az égetés előkészítéséhez szükséges szelektáló rendszerek és daráló berendezések - tette hozzá a cégvezető.
Az elnök emlékezetett arra, hogy a több mint 100 milliárd forintos költséggel megépített magyarországi hulladéklerakók a 2010-es években betelnek, ezért elodázhatatlan a megsemmisítés megszervezése. Ebben a helyzetben kezdte meg a Mátrai Erőmű a Nyugat-Európából Visontára szállított kommunális hulladék energetikai célú hasznosítását, vagyis a most folyó kísérleti üzem a hazai szemétégetési technológia előkészítése - szögezte le.
A folyamat során az aprított, könnyen éghető szemét a lignittel együtt kerül a kazánokba. Ez a fűtőanyag 0,8 százalékát jelenti az évente 8 millió tonna szenet felhasználó Mátrai Erőmű esetében - fűzte hozzá. Valaska József cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szelektálatlan, úgynevezett bálás-szemét égetését is végeznék az erőműben. Elmondta: a hulladékégetés megkezdését két éves környezetvédelmi engedélyeztetési folyamat előzte meg, illetve a kibocsátási paramétereket is folyamatosan ellenőrzi a környezetvédelmi hatóság.
Az elnök arról is szólt, hogy ma Magyarországon egy tonna kommunális hulladék lerakása 32 euróba kerül, miközben az erőműben 20 euró ráfordításával égethető el ugyanennyi szemét. A megsemmisítés másik előnye, hogy a könnyen égethető kommunális hulladék emissziós értéke fele a szénének, miközben elektromos energiát termel és lignitet takarít meg a cég - mondta Valaska József.
Az elnök emlékezetett arra, hogy a több mint 100 milliárd forintos költséggel megépített magyarországi hulladéklerakók a 2010-es években betelnek, ezért elodázhatatlan a megsemmisítés megszervezése. Ebben a helyzetben kezdte meg a Mátrai Erőmű a Nyugat-Európából Visontára szállított kommunális hulladék energetikai célú hasznosítását, vagyis a most folyó kísérleti üzem a hazai szemétégetési technológia előkészítése - szögezte le.
A folyamat során az aprított, könnyen éghető szemét a lignittel együtt kerül a kazánokba. Ez a fűtőanyag 0,8 százalékát jelenti az évente 8 millió tonna szenet felhasználó Mátrai Erőmű esetében - fűzte hozzá. Valaska József cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szelektálatlan, úgynevezett bálás-szemét égetését is végeznék az erőműben. Elmondta: a hulladékégetés megkezdését két éves környezetvédelmi engedélyeztetési folyamat előzte meg, illetve a kibocsátási paramétereket is folyamatosan ellenőrzi a környezetvédelmi hatóság.
Az elnök arról is szólt, hogy ma Magyarországon egy tonna kommunális hulladék lerakása 32 euróba kerül, miközben az erőműben 20 euró ráfordításával égethető el ugyanennyi szemét. A megsemmisítés másik előnye, hogy a könnyen égethető kommunális hulladék emissziós értéke fele a szénének, miközben elektromos energiát termel és lignitet takarít meg a cég - mondta Valaska József.
