Erősödik a környezeti ipar - jó a környezetnek is?

A hazai környezetvédelmi piacot jellemzõen még mindig a kisebb vállalkozások uralják, de a cégek átlagosan növekednek. Ez a növekedés a gazdaság egészéhez képest átlagosan négyszeres.

A nádudvari Polidukt Műanyagipari Rt. teljes bevételének hatvan-hetven százalékát a környezetvédelemmel kapcsolatos termékek teszik ki. Gyártanak hagyományos kukákat, illetve szelektív gyűjtésre alkalmas tárolóedényeket. A szelektív gyűjtésre alkalmas edényeket 1997 óta készítik. "Akkoriban nevettek rajtunk, hogy mit akarunk mi ezzel, hol vagyunk mi még Európától" - emlékezett a nyolc évvel ezelőtti kezdésre Fésűs András elnök-igazgató. 1997-ben 120 gyűjtőt adtak el. Nem Budapesten vagy a Dunántúlon, hanem Szabolcsban. A következő három év ezen a területen kudarc, hiszen összesen alig 100 darab ment el. A közelmúlt jóval sikeresebb: Budapestre 500 hulladékgyűjtő szigetre 2750 edényt szállítanak 2004-2005-ben. A paletta közben szélesedett. Három éve házi komposztálókat kezdtek el gyártani az idén ezen a területen 50 milliós bevétellel számolnak. A nádudvari zöldkreativitás következő állomásaként elkészült az egyedi háztartásokat kiszolgáló szennyvíztisztító. A prototípus már működik, a termékből 5-6 év múlva lehet nagy üzlet. Az alföldi cég esete azt mutatja, hogy a kapcsolatok mellett a fejlesztés a talpon maradás záloga.

A hazai környezetvédelemmel kapcsolatos iparon belül a kis- és középvállalkozások aránya tavaly a mikrovállalkozásokhoz képest túlsúlyba került, azaz a 100-500 millió forint árbevételű cégek száma növekedett a 2003. évhez képest. Növekszik az évi 1 milliárdos forgalmat lebonyolító vállalkozások száma is. Az uniós csatlakozással vállalt kötelezettségek teljesítése tovább erősíti ezt az ágazatot. A hazai környezetvédelmi iparban továbbra is a tőkeerős külföldi cégek folyamatos és erőteljes érdeklődése tapasztalható. Változás azonban, hogy a hazai cégek közül is sokan keresnek külföldi partnert. A kapcsolatépítés az EU tagországaival is működik, de különösen Szlovákia, Románia, Ukrajna, Bulgária felé mondható sikeresnek. Jellemző, hogy a cégek 25 százaléka ma már jelentős exporttevékenységet is folytat.

A terület vállalkozásait 12 éve összefogó, jelenleg 286 tagú Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója, Székely Anna lapunknak elmondta: a hulladékgazdálkodás szervezése dinamikus fejlődésnek indult, és a 2004. évben már nagy eredmények is születtek, elsősorban a csomagolóanyag és a gumihulladék területén. Az elektronikai hulladékokkal kapcsolatos szabályozások bevezetésével a mobiltelefon-hulladék, háztartásikisgép-hulladék és egyéb elektronikai hulladékok feldolgozásának, helyzetének megoldása is várható - itt a cégek 200-400 százalékos növekedésre számítanak. A roncsautók hasznosítására vonatkozó EU-előírások átvételében a térségben élenjáró módon hazánk is bevezette a szabályozást. Ez tette lehetővé az országos begyűjtőhálózat kialakulását.

A környezet védelmében továbbra is nagy szerepet játszik az állam mint szabályozó, illetve mint a környezetvédelemre fordítható anyagi források jelentős részének elosztója. Jelentős változás, hogy az EU-tól is érkezik környezetvédelemre fordítható támogatás, illetve a Regionális Fejlesztési Hivataloknál az önkormányzatok közszolgáltatásainak fejlesztésére is lehet pályázni, és ezek mögött is környezetvédelmi szolgáltatók állnak.

Székely Anna szerint a cégek nagy része már másfél évtizede dolgozik a területen, áraik a piacon versenyképesek, a foglalkoztatott munkaerő szakképzett. A hiányosságok között kell említeni, hogy a nagy beruházásokhoz szükséges tőkeerő kevés, a banki hitel drága, a kis cégek nem kapnak nagyobb feladatokat, hiszen nem tudják azt megfinanszírozni. Kevés még a kutatás-fejlesztésre használható pénz, bár az egyetemi kutatóintézetek bölcsebbje kihasználva a tavalyi pályázati lehetőségeket, összehozta azt a környezetvédelmi vállalkozói réteget, amely érdekelt a kutatás-fejlesztésben. Fésűs András szerint ugyancsak hiányosság, hogy a hazai ipar nem kap kellő védelmet a tőkeerős nyugati cégekkel szemben.

NOL