Elektronikus hulladék újrabegyűjtése
Az elektronikai hulladékok begyűjtéséről 2005 óta rendelkezik törvény Magyarországon. Ennek életbe lépésétől kezdve mind a jogalkotók, mind a gyártók, forgalmazók igyekeznek minél több fórumon tájékoztatni a fogyasztókat arról, hol adhatják le a használt elektronikai berendezéseket. "Ez a tájékoztató tevékenység az Electro Worldben is erőteljes, ennek köszönhetően 2005-ről 2006-ra megduplázódott a leadott műszaki cikkek mennyisége. Ezt követően tizenöt-húsz százalékos éves növekedés figyelhető meg" - mondta az Electro World Magyarország Kft. működési vezetője.
|
A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái számítógép-monitorokkal tüntetnek a kereskedelmi minisztérium épülete előtt az elektronikus hulladék illegális importja ellen (2007). |
Marosvásárhelyi Attila hozzátette: a nagy háztartási gépek vezetik a rangsort, ezen belül is a használt hűtőszekrényekből és mosógépekből érkezik be a legtöbb az áruházakba. A második helyen a televízikészülékek állnak többségében a régebbi, képcsöves típusoktól válnak meg a háztartások, de kiemelkedő még a begyűjtött számítástechnikai eszközök mennyisége is. A begyűjtött műszaki cikkeket az elektronikai szakáruházlánc erre szakosodott vállalkozásoknak adja át, amelyek gondoskodnak azok szakszerű kezeléséről. A műszaki cikkek árusításakor nemcsak elektronikai, hanem jelentős mennyiségű kartondoboz hulladék is keletkezik. Azok a vásárlók, akik házhoz szállíttatják a megvásárolt terméket, a régi, már nem használt műszaki cikkekkel együtt a csomagolóanyagot is visszaküldhetik a szállítóval.
Ezen túl bárki visszaviheti a szükségtelenné vált dobozokat az áruházakba - fogalmazott Marosvásárhelyi Attila. A dobozok, fóliák az áruházak mellett működő tömörítőberendezésekbe kerülnek, majd innen szelektív gyűjtőkbe továbbítják az összepréselt hulladékot. Az elektronikai szakáruház-láncban szintén több éves hagyománya van a használt elemek, akkumulátorok gyűjtésének. Az áruházakban található gyűjtődobozokba az elemek mellett az elhasznált fénycsöveket és kiürült tintapatronokat is elhelyezhetik a vásárlók.
A bizottság korábban már nyilvánosságra hozta a fogyasztók környezettudatosságának növelését célzó javaslatát. A testület azt szeretné, ha az egyes termékekről könnyebben megállapítható lenne, hogy azok mennyire környezetbarátok. Az úgynevezett „öko-tervezési irányelv” jelenleg csupán a villamos energiával működő termékekkel szemben támaszt bizonyos minimális környezetvédelmi feltételeket. A javaslat szerint az irányelvet ki kell terjeszteni azokra az árucikkekre is, melyek közvetlenül nem fogyasztanak áramot, ám jelentős hatásuk van az energiafogyasztásra. Az EU 1992-ben bevezette az „öko-címkézési” rendszert is, mellyel a leginkább környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat jelölik. A rendszer jelenleg 26 termékcsoportra terjed ki a szappanoktól egészen a hotelekig. A Bizottság a rendszert 2015-ig 40-50 termékcsoportra szeretné kiterjeszteni, első sorban az élelmiszeripari termékek bevonásával. A javaslat nem csak a háztartásokat, de az olyan nagy fogyasztókat is érinti, mint az állami szektor. A Bizottság szeretné elérni, hogy a közeljövőben a tagállamok alakítsanak ki egységes elveket a közbeszerzések során alkalmazott környezetvédelmi szempontok és előírások terén. Az elképzelések tartalmazzák továbbá az 1995-ben bevezetett Öko-Menedzsment és Ellenőrző Rendszer (EMAS) elterjedésének támogatását a kis- és középvállalkozások között. (OFE)