Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Égetés: pro és kontra érvek a szentgotthárdi ügyben

  • 2006. augusztus 29.
  • humusz
egeto_120_01Merõben eltérõ álláspontra helyezkednek a hulladékégetés technológiája kapcsán az energetikai szakemberek és a környezetvédõ szervezetek. Elõbbiek állítják, hogy a szemétfeldolgozás az összes közül a leginkább környezetbarát eljárás, egyben az energiatermelés egyik leggazdaságosabb útja, a jövõ. Utóbbiak az ellenõrizhetetlen károsanyag-kibocsátás veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint a mérhetõ egészségi ártalmakra. Ismerkedjünk meg a két nézet érveivel.
Nagy Sándor mérnök huszonegy évig dolgozott a paksi atomerőműben. Jelenleg mérnöki irodája van, ahol energetikai és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik. A szakember a szentgotthárdi képviselőkkel együtt vett részt a bécsi hulladék-feldolgozókban tett üzemlátogatáson. Ott jártunkkor készült villáminterjúnk, melyből kiderül, hogy egyike azoknak, akik támogatják a hulladékégetés technológiáját.

- Milyen benyomásokkal tért haza az üzemlátogatásról?
- Valójában én nem azért jöttem, hogy benyomásokat szerezzek, mert láttam már ezeket az erőműveket. Jómagam a hulladékégetők híve vagyok, és minden megújuló, környezetkímélő beruházást támogatok. Azt gondolom, hogy a szemétfeldolgozás egy globálisan jó megoldás. Látom ugyanakkor, hogy vannak problémák a helyszínnel. Úgy vélem viszont, hogy további tárgyalásokkal rendezni lehet a nézeteltéréseket.
- A zöldek és más környezetvédők merőben különböző adatokat hoznak nyilvánosságra a hulladékégetők károsanyag-kibocsátása kapcsán, mint amit az üzemi diagrammok mutattak. Hol van az igazság?
- Ha most cinikus lennék, akkor azt mondanám, hogy nekem meg a környezetvédőkről van lesújtó véleményem, legalábbis azokról a környezetvédőkről, akikről most beszélünk. Én magamat környezetvédőnek tartom. Állítom, hogy nem lehet meghamisítani a kibocsátási értékeket, mert azokat független hatóságok ellenőrzik. A folyamatos kontrollt is online kell minden üzemnek biztosítania. Bármilyen probléma felmerül, az azonnal megjelenik, láthatóvá válik. Ha Szentgotthárd mellett felépül a szemétégető, semmilyen környezetkárosító hatással nem lesz a városra nézve. Sőt, megkockáztatom, hogy csökkenni fog a károsanyag-kibocsátás, hiszen a hulladékhasznosító ki fogja váltani a gázturbinákat. Összességében a teljes emisszió csökkenni fog Szentgotthárdon.

A hulladékégetők egészségkárosító hatásáról részletesen beszámol egy nemrég megjelent semleges tanulmány (4th Report of the British Society for Ecological Medicine, 2005. december). Ez a tanulmány több mint 250 világszerte végzett, tudományos kutatás eredményét tartalmazza. A hulladékégetők közelében tapasztalható károsanyag-terhelés mérésének, és az érintett lakosság orvosi vizsgálatának az eredménye megdöbbentő, hiszen egyértelműen bizonyítja, hogy a hulladékégetők által kibocsátott szennyezés komolyan károsítja az emberek egészségét.

A hulladékégetők által kibocsátott szennyezés főbb összetevői: finompor, nehézfémek (pl. higany), kén-dioxidok, nitrogén-oxidok, klór-hidrogén és szén-monoxid. Összesen több mint kétszáz különböző anyag (pl. a nagyon mérgező dioxin) kerül a levegőbe a hulladék elégetése során még akkor is, ha modern füstszűrő technológiát alkalmaznak. Alapvető probléma, hogy a kibocsátott szennyezés összetétele nem pontosan ismert, illetve változik, mert az elégetett hulladék összetétele sem pontosan ismert, és folyamatosan változó. Az ismeretlen anyagokat viszont nehéz kiszűrni.
A tanulmány kimutatja, hogy a hulladékégetők közelében élő embereknél számos betegség gyakrabban fordul elő: nem csupán allergia és asztma, hanem rákos megbetegedések is, különösen tüdőrák, továbbá szív- és érrendszeri betegségek, genetikai hibák és születési rendellenességek. A magzatok, csecsemők és gyermekek fokozottan veszélyeztetettek. A hulladék elégetése során kibocsátott nehézfémek felelősek azért, hogy az égetőművek környékén élő gyermekeknél gyakrabban észlelnek tanulási nehézségeket, az itt élő felnőtteknél pedig agressziót, depressziót és agylágyulást. E betegségek miatt megnövekszik a korai elhalálozások aránya és egy égetőmű 15 éves működése után arra lehet számítani, hogy nagyjából 1 évvel csökken a közelében élők átlagéletkora – áll az 50 oldalas tanulmányban.

Forrás: Szentgotthard.hu
Szerző: Rápli Róbert és Joób Márk