E-számháború a Ne vásárolj semmit napon!

Az E-számháború

A HuMuSz és a Zöfi figyelemfelkeltő akciója az élemiszer adalékanyagokról, a tudatos vásárlásról szól. Azért „számháborúzunk" a Nyugati aluljárójában, hogy felhívjuk a bevásárlóközpontból kijövő vevők és az egész ország figyelmét arra, hogy:

• a vásárlók nagy része nem figyeli vásárláskor az élelmiszerek összetételét

• a legtöbb E-számról nem tudjuk, hogy milyen anyagot jelöl, és ezek élettani hatásairól nagyon kevés az ismeretünk

• a termékeken általában hiányosan és nagyon apró betűkkel van feltüntetve az összetételre vonatkozó információ

• rengeteg olyan élelmiszert vásárolunk, amely olyan adalékanyagokat tartalmaz, amelyekkel kapcsolatban komoly egészségügyi kifogások merültek fel.

A HuMuSz és a Zöfi azt várja az illetékesektől, hogy

• szigorúbb és pontosabb szabályozást alkossanak

• a létező szabályok betartását komolyabban ellenőrizzék

• segítséka tudatos vásárlást információval, választékkal, adó- és ártámogatással, stb.

Előzetes kérdések az élelmiszerek adalékanyagairól:

• miért van az, hogy a „minden titkok tudói" évtizedeken át agyonhallgatták ezt a témát?

• miért van az, hogy az évente sokszor 10 milliárd Ft-ot reklámra költő élelmiszeripar ebben a témában egyetlen tájékoztató szórólapot sem adott a fogyasztók kezébe?

• miért van az, hogy a teljes kommunikációs zűrzavar és a fogyasztók tájékozatlansága ellenére, csak 2003-ban jöhetett létre a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal?

A statisztika szerint a mai magyar háztartás a bevételének egyharmadát élelmiszerekre költi. Manapság már 50 ezer féle termék akarja megvetetni magát. A nagy üzletláncok erőszakos reklámkampányokkal, csicsás csomagolásokkal és „fantasztikus" akciókkal, egymást túllihegve próbálják gerjeszteni a keresletet (a reklám, a csomagolás, az akció költségeit - mint tudjuk - beépítik a termékek árába). Sajnos úgy vettük át a nyugati fogyasztási formát, hogy közben „elfelejtettük" adaptálni az ottani szigorú fogyasztóvédelmi szabályozást és szervezetrendszert. Mindez a kereskedői morál további romlását és az élelmiszeri normák lazulását jelentette.

A fogyasztónak megfelelő piaci rálátásra, az alapvető ökológiai összefüggések ismeretére és széleskörű termékinformációkra lenne szüksége. Nemcsak a termék árával, minőségével, a csomagolások környezeti hatásaival kapcsolatban, de a reklámozási és eladási praktikák vonatkozásában is. A fogyasztóknak nem csupán az élelmiszerek eredetével, összetételével, tápértékével, a felhasznált alapanyagokkal és adalékanyagokkal kapcsolatos információkhoz van joguk.

Az élelmiszerek összetételéről

Az élelmiszeripari technológiák fejlődése(?) az évek során jelentősen felduzzasztotta az új adalékanyagok számát (jelenleg 24 csoportba sorolva több, mint 700 engedélyezett adalékanyagot használnak fel). A besorolást (beazonosítást) bonyolítja az is, hogy az adalékanyagok egy része többféle technológiai célból is felhasználható.

Az adalékanyagok megjelölésének a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaihoz kell igazodnia. Ez utóbbiak visszautalnak a EU jogi normáira, ami azt jelenti, hogy mi is elfogadtuk és bevezettük az adalékanyagok jelölésére és gyors azonosítására alkalmas E-számrendszert. Csatlakozásunk feltételezte az EU élelmiszeripari előírások (adalékfajták + határértékek) naprakész átvételét is, pedig a magyar szabvány eredetileg az EU-nál jóval kevesebb adalékanyag felhasználását engedte meg. Az EU-hoz való csatlakozással megszűnt az élelmiszerek előzetes bevizsgáltatását előíró kötelezettség. A bevizsgáltatást a gyártó illetve forgalmazó finanszírozta, és élelmiszer akkoriban nem kerülhetett a polcokra előzetes hatósági engedély nélkül. A mai, EU-tól átvet(etet)t rendszer a bizalomra épül és utólagos vizsgálatokon alapul. A hatóságok (állami pénzen) szúrópróba szerűen ellenőrzik.

Akciónkban az E-számok megfejtése mellett felhívjuk a figyelmet az egyes problémás adalékok lehetséges egészségügyi kockázataira is. A hivatalos vélemények szerint ilyenek nincsenek is, néhány külföldi forrásmunka viszont a miénknél jóval több adalékot minősít problémásnak (mi 320-ból 90-et).

Főszabályként: egy élelmiszeripari terméknél annál több adalékanyaggal számolhatunk, minél messzebbről érkezett, minél több feldolgozási műveleten esett át és minél kívánatosabbra, tartósabbra csinálták. Óvatosságot igényelnek tehát:

• a több ezer kilométeren át utaztatott (nálunk csak érleltetett) déligyümölcsök,

• a félkész- illetve készételek (konzervek, mélyhűtött áruk)

• és a magas feldolgozottságú termékek (egyes tejipari és húsipari készítmények, édességek, „üdítő" italok).

Az orvosok gyakran emlékeztetnek, hogy az emberiség több millió éven át mesterséges adalékoktól mentes élelmiszert fogyasztott; az "ipari élelmiszerfogyasztásra" csak néhány évtizede állt rá. Az szervezet a természetes eredetű élelem feldolgozására lett beprogramozva, nem kemikáliákra. Étrendváltásunk szomorú eredménye ma az egészségügyi statisztikákban köszön vissza: rossz fogazat, túlsúly, növekvő allergia hajlam, korán jelentkező szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás és koleszterin szint, cukorbetegség, pszichés zavarok, daganatos megbetegedések. Elgondolkodtató, hogy a dagantos megbetegedések 40 %-a táplálkozási problémák következtében alakul ki.

Nyisd ki a szemed, csukd be a szád!

Kalas György kiadványában az egyes adalékanyagok E-számait sorakoztattuk fel (emelkedő számsorrendben, a hivatalos magyar kémiai elnevezésekkel). Vastag betűkkel szedtük azt az adalékot, amelyet az általunk alapul vett forrásmunka egészségvédelmi szempontból „problémásnak" minősítette. A füzet belsejében már csak ezekkel a problémás adalékanyagokkal foglalkozunk, technológiai funkciójuk szerint csoportosításban (színezékek, tartósítószerek, emulgeátorok stb.). Ez a rész nagyrészt a német ÖKO-TEST Verlag témával foglalkozó szakmailag mérvadó anyagának fordítása (minimális rövidítéssel), átvéve az általuk használt értékelő jelzéseket is. A kiadvány második részében kb. 700 élelmiszer összetételét tesszük közzé, a csomagolóanyagukon szereplő felsorolás szerint. Nem magyaráztuk, csak bemásoltuk. Kiemelten (vastagon szedve) hívtuk fel a figyelmet azokra az adalékanyagokra, melyek brosúránk első részében „problémás" adalékként kerültek tárgyalásra. Néhány élelmiszer termékcsoportot általános tudnivalóval fűszereztünk.

Ne Vásárolj Semmit! Nap - Nemzetközi háttér

2006-ban a Föld 65 országában kerül sor rendezvényekre, vásárlási böjtre. A kanadai Kall Lasn azok közé tartozik, akik egy 14 évvel ezelőtti helyi kezdeményezést fontos nemzetközi eseménnyé fejlesztették. A globális felmelegedéssel kapcsolatban világosan fogalmaz: „Nagyszerű dolog, ha hibridautókat vezetünk és csökkentjük az ipar szén-dioxid kibocsátását, de ezek csak gyorstapaszok, ha nem foglalkozunk a lényegi problémával: kevesebbet kell fogyasztanunk. Ez a Ne Vásárolj Semmit Nap üzenete. Nem arról van szó, hogy szokásainkat egy napra megváltoztassuk. Egy életre el kell határoznunk, hogy kevesebbet fogyasztunk, és kevesebb hulladékot termelünk."

A szervezők

• A Hulladék Munkaszövetség tíz éve küzd az erőforrások pazarlását természetesnek tekintő termelés, szolgáltatások és fogyasztás ellen. Legfontosabb célja, hogy csökkenjen a hulladékok mennyisége, éppen ezért aktívan kell foglalkoznia a reklámok és a fogyasztói életmód kérdéseivel. www.humusz.hu

• A Zöld Fiatalok (ZÖFI) a hagyományos európai Zöld értékrendszer teljes skáláját képviseli. Tevékenységében a klasszikus környezet/természetvédelmi témák mellett nem szorulnak háttérbe a jogvédelem, a méltóságvédelem és az erőszak-ellenesség kérdéskörei. Alapelvük: hosszú távon a környezeti és társadalmi kérdések tényleges kezelése csakis a két terület közötti szerves összefüggések felismerésével lehetséges. www.zofi.hu

További magyarországi események

• A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) megjelenteti A tudatos vásárlók kampány- és bojkottszervezési kézikönyvét . Ez letölthető a www.tudatosvasarlo.hu/bojkott weboldalról.

• November 23-án, a TVE bemutatja A kávé ereje c. dokumentumfilmet. Helyszín: Uránia Mozi Fábry terem, Budapest, 1088, Rákóczi út 21. Időpont: 2006. november 23., 16.30 További információ: Ujhelyi Kata (30/211-1736)

• 2006. november 24., 15-19 óráig: Nyílt Nap a TVE-nél. Helyszín: TVE iroda, Budapest, 1027, Bem rakpart 30., II. emelet 19. (Telefon: 225-8136, 225-8137)

Nemzetközi Ne Vásárolj Semmit Nap: Adbusters Magazin www.adbusters.org

Ne Vásárolj Semmit Nap magyar honlap: www.nevasaroljsemmit.hu

Tudatos Vásárlók Egyesülete www.tve.hu