Csapataink harcban állnak
Szeptemberben az 1 % nyertes pályázók, vállalati és civil önkéntesek megindultak a szeméthalmok ellen, míg a többi fronton folytatódott a lobbizás a jövõ évi forrásokért, a kiemelt közcélért és a hatékonyabb jogalkalmazásért.
„Az illetékes kormányzati szerveknek erkölcsi kötelességük jövőre is folytatni, és forrásokat biztosítani az illegális hulladéklerakás elleni tevékenységekre.” Így összegezhető az az állásfoglalás, amelyet Dióssy László, a KVVM államtitkára mondott a csepeli Tamariska-domb takarítása közben.
2008-ban a tavalyi 34000 1%-felajánló magánszemély és a KVVM büdzsé-kiegészítése jóvoltából összesen 350 millió Ft jutott illegális hulladéklerakók felszámolására, közterület-rehabilitációra és a tisztaság megőrzését célzó tevékenységekre. 132 projekt keretében több mint 800 helyszínről tűnnek el a szeméthalmok. Egerben a szemétszüret mellett „Vedd észre, tedd szóvá, szólj rá!” címmel felvilágosító kampány is kezdődött. Diósjenőn az önkormányzat mellett a helyi polgárőrök, önkéntes tűzoltók, iskolások és néptáncosok is csatlakoztak a takarításhoz. Hajdúhadházon a helyi roma kisebbségi önkormányzat vállalt oroszlánrészt a feladatokban. Számos helyen sétaösvény, park, elkerített „kultúr-övezet” létesül a szemétkupacok helyén. Pakson és Szekszárdon civil-önkormányzati-hatósági-média összefogással megindulnak a helyi hulladék-kommandók, amelyek együtt és egységesen lépnek fel a szemétkupacok és „gazdáik” ellen. De nem csak a pályázatok nyertesei ragadtak kesztyűt és szerszámot. Csak a HuMuSz Recycling szervezésében négy vállalati önkéntes csapat dolgozott a tisztább és rendezettebb környezetért. Nem PR-fogás, hanem tényleg büszkék lehetnek magukra a Diageo, ERM, HP és Panasonic önkéntesei: olyan sok szemetet kubikoltak ki Csepelen, Csobánkán, a XI. kerületi Kána-romoknál vagy a Normafánál, hogy ha elunják az irodai munkát, az utcaseprők között bármikor találnak új állást. (A pénz az a legkevesebb…) A www.tisztamagyarorszagert.hu oldalon igyekszünk minden akcióról és eseményről beszámolni.
A kormány a helyén van…
Ami pedig a jövő évi forrásokat illeti: bizony kellemetlen meglepetés volt, hogy az 1517-es technikai számot tavaly évvégén egy tollvonással – különösebb indoklás, hatásvizsgálat, értékelés vagy bármi nélkül - megszüntették. Ez két okból is rossz döntés volt. Egyrészt azért, mert így kormányzati forrásból illenék az idei 350 millióhoz hasonló nagyságrendű forrást címkézni az illegális hulladéklerakás elleni fellépésre. De még inkább azért, mert így ismét beszűkítették az adózók lehetőségeit és adakozási kedvét. Az APEH 1 % tájékoztatója szerint 290 ezer adózó 1.9 milliárdot ajánlott fel a 6 közcélra, míg idén 333 ezren összesen 2 milliárdot hoztak össze a megmaradt két célra – ami minimális növekedés. Paradox, hogy a fontos közcélok körét azért szűkítették be, hogy „ne nőhessen parttalanul” a számuk, miközben évi 10-15 új egyház válik jogosulttá a második 1 %-ra – köztük nem egy „üzleti alapon szerveződő hitközösség”. A közcélok bővülésének „veszélye” nem indokolta a már jól működő vívmányok jelentős szűkítését, és a Parlament által már elfogadott közcélok megszüntetését – pláne, hogy egyik téma sem vált okafogyottá.
A Hulladék Munkaszövetség főleg azért lobbizik, hogy 2009-ben is legalább 350 milliós keret álljon rendelkezésre – és ne más feladatok terhére. Nem titok, hogy az 1517-es technikai számot is szeretnénk viszontlátni, de egyetértünk azzal, hogy a kiemelt közcélok köre nem bővülhet ötletszerűen a végtelenségig. Ezért azt javasoljuk, hogy esetleges további közcélok csakis érdemi előkészítés, elemzések és hatástanulmányok alapján, az általános cél mellett a felhasználás módját, a szükséges lebonyolító intézményrendszer kritériumait is kidolgozva kerülhessenek be. Abban ugyanis biztosak vagyunk, hogy a „mi” szemetelős közcélunk megállja a helyét. A téma pedig változatlanul az utcán hever. És erdőkben, utak és vasutak, tavak és rétek mentén. Nyugaton a helyzet változatlan.
Perneczky László
www.tisztamagyarorszagert.hu
2008-ban a tavalyi 34000 1%-felajánló magánszemély és a KVVM büdzsé-kiegészítése jóvoltából összesen 350 millió Ft jutott illegális hulladéklerakók felszámolására, közterület-rehabilitációra és a tisztaság megőrzését célzó tevékenységekre. 132 projekt keretében több mint 800 helyszínről tűnnek el a szeméthalmok. Egerben a szemétszüret mellett „Vedd észre, tedd szóvá, szólj rá!” címmel felvilágosító kampány is kezdődött. Diósjenőn az önkormányzat mellett a helyi polgárőrök, önkéntes tűzoltók, iskolások és néptáncosok is csatlakoztak a takarításhoz. Hajdúhadházon a helyi roma kisebbségi önkormányzat vállalt oroszlánrészt a feladatokban. Számos helyen sétaösvény, park, elkerített „kultúr-övezet” létesül a szemétkupacok helyén. Pakson és Szekszárdon civil-önkormányzati-hatósági-média összefogással megindulnak a helyi hulladék-kommandók, amelyek együtt és egységesen lépnek fel a szemétkupacok és „gazdáik” ellen. De nem csak a pályázatok nyertesei ragadtak kesztyűt és szerszámot. Csak a HuMuSz Recycling szervezésében négy vállalati önkéntes csapat dolgozott a tisztább és rendezettebb környezetért. Nem PR-fogás, hanem tényleg büszkék lehetnek magukra a Diageo, ERM, HP és Panasonic önkéntesei: olyan sok szemetet kubikoltak ki Csepelen, Csobánkán, a XI. kerületi Kána-romoknál vagy a Normafánál, hogy ha elunják az irodai munkát, az utcaseprők között bármikor találnak új állást. (A pénz az a legkevesebb…) A www.tisztamagyarorszagert.hu oldalon igyekszünk minden akcióról és eseményről beszámolni.
A kormány a helyén van…
Ami pedig a jövő évi forrásokat illeti: bizony kellemetlen meglepetés volt, hogy az 1517-es technikai számot tavaly évvégén egy tollvonással – különösebb indoklás, hatásvizsgálat, értékelés vagy bármi nélkül - megszüntették. Ez két okból is rossz döntés volt. Egyrészt azért, mert így kormányzati forrásból illenék az idei 350 millióhoz hasonló nagyságrendű forrást címkézni az illegális hulladéklerakás elleni fellépésre. De még inkább azért, mert így ismét beszűkítették az adózók lehetőségeit és adakozási kedvét. Az APEH 1 % tájékoztatója szerint 290 ezer adózó 1.9 milliárdot ajánlott fel a 6 közcélra, míg idén 333 ezren összesen 2 milliárdot hoztak össze a megmaradt két célra – ami minimális növekedés. Paradox, hogy a fontos közcélok körét azért szűkítették be, hogy „ne nőhessen parttalanul” a számuk, miközben évi 10-15 új egyház válik jogosulttá a második 1 %-ra – köztük nem egy „üzleti alapon szerveződő hitközösség”. A közcélok bővülésének „veszélye” nem indokolta a már jól működő vívmányok jelentős szűkítését, és a Parlament által már elfogadott közcélok megszüntetését – pláne, hogy egyik téma sem vált okafogyottá.
A Hulladék Munkaszövetség főleg azért lobbizik, hogy 2009-ben is legalább 350 milliós keret álljon rendelkezésre – és ne más feladatok terhére. Nem titok, hogy az 1517-es technikai számot is szeretnénk viszontlátni, de egyetértünk azzal, hogy a kiemelt közcélok köre nem bővülhet ötletszerűen a végtelenségig. Ezért azt javasoljuk, hogy esetleges további közcélok csakis érdemi előkészítés, elemzések és hatástanulmányok alapján, az általános cél mellett a felhasználás módját, a szükséges lebonyolító intézményrendszer kritériumait is kidolgozva kerülhessenek be. Abban ugyanis biztosak vagyunk, hogy a „mi” szemetelős közcélunk megállja a helyét. A téma pedig változatlanul az utcán hever. És erdőkben, utak és vasutak, tavak és rétek mentén. Nyugaton a helyzet változatlan.
Perneczky László
www.tisztamagyarorszagert.hu
