Civil szervezetek a bevásárlóközpontok befolyásának korlátozásáért
A Tesco jelenleg Anglia élelmiszerpiacának 30%-át uralja. 2006 áprilisában az áruházlánc 2,2 milliárd angol font, azaz 896,302 milliárd forint profitról számolt be. Tulajdonképpen minden nyolcadik angol font a Tesco zsebébe vándorol. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a Tesco sikere részben olyan kereskedelmi módszereken alapul, amelyek komolyan befolyásolják a beszállítók, a termelők, a külföldi munkavállalók és a helyi üzletek életét, és amelyek hatással vannak a környezetünkre.
2005-ben a Tesco erősítette jelenlétét az angol belvárosi üzletek között és a médiában egyaránt. Angliában közel 2000 áruházat üzemeltet, de a szupermarketek száma Kelet-Európában, Délkelet-Ázsiában, Japánban és Kínában is növekszik. Az Egyesült Királyság területén működő más áruházláncok általában néhány száz áruházat működtetnek.
Beszállítók, termelők, helyi hatóságok és aktivisták az elmúlt néhány évben azonban folyamatosan kritikával illeték a Tescót, mert szerintük a bevásárlóközpontok közül náluk tapasztalható a legrosszabb vállalati gyakorlat. Számos szervezet rámutatott: domináns piaci részesedésének köszönhetően a Tesco óriási hatalmat gyakorolhat a beszállítók és más kiskereskedők felett.
Annak ellenére, hogy a vállalat következetesen visszautasít minden ellene felhozott kritikát, a társadalomban kezd lassan megváltozni a szupermarketekről kialakult kép. Egyre több fogyasztó előtt ismert, hogy a szupermarketek milyen gazdasági hatást gyakorolnak a belváros üzleteire, és felháborodással fogadják az angliai és külföldi beszállítókkal, különösen a mezőgazdasági dolgozókkal szembeni visszaélésekről szóló történeteket.
Az áruházak állítják, hogy gazdag választékot kínálnak a fogyasztóknak, valójában azonban gyakran maguk fosztják meg az embereket a választás lehetőségétől. Az élelmiszer- kiskereskedelemben betöltött vezető szerepüknél fogva csökkentik annak az esélyét, hogy hagyományos üzletekben vásároljunk, például zöldségesnél vagy hentesnél. Egy kereskedővárosról készült tanulmány kimutatta, hogy a városközpontban lévő kiskereskedők piaci részesedésüknek 64%-át vesztették el egy külvárosi bevásárlóközpont megnyitását követően.
Pedig a New Economics Foundation egyik friss tanulmánya rámutat, hogy a hagyományos piacok szélesebb zöldség- és gyümölcsválasztékot kínálnak, mint a bevásárlóközpontok, a legtöbb esetben olcsóbban, emellett jelentősen támogatják a helyi gazdaságot is, az egy kiskereskedelmi négyzetméterre eső foglalkoztatottak száma pedig kétszerese a szupermarketekhez képest.
Mit tehetünk a bevásárlóközpontok hatékonyabb társadalmi szabályozásáért?
Számos civil szervezet keményebb jogszabályokat követel a bevásárlóközpontok hatalmának visszaszorítására. A közelmúltban elindult egy új vizsgálat Anglia élelmiszer- kiskereskedelmi ágazatáról: a várakozások szerint a vizsgálatot végző szakemberek szigorúbb működési előírásokat, valamint olyan független bevásárlóközpont-szabályozás létrehozását javasolják majd, amelyek korlátozhatják a szupermarketek piaci részesedését és befolyását. 2002-ben már elfogadtak egy működési kódexet, miután az Európai Unió versenybizottsága úgy találta, hogy a nagy üzletközpontok a közérdeket sértve működnek, csökkentik az áruk választékát és minőségét.
Azonban nem csak a civil szervezetek sürgetik a változásokat. A War on Want megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett fogyasztók 83%-a olyan új törvényeket szeretne, amelyek újrarendeznék a fennálló erőviszonyokat az áruházak - például a Tesco, az Asda és a J Sainsbury -, azok alkalmazottjai, valamint beszállítói között.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 56%-a gondolja úgy, hogy az üzletközpontok alacsony árakra összpontosító politikája a beszállítók és az alkalmazottak kizsákmányolásához vezet Angliában és külföldön egyaránt. 40% értett egyet azzal, hogy az alacsony árak - a legtöbb áruház marketingstratégiájának kulcsa - alapvetően jók a társadalom számára.
Úgy gondoljuk, hogy ha összefogunk, együtt meggyőzhetjük az Egyesült Királyság kormányát a bevásárlóközpontokat korlátozó és a helyi üzleteket támogató irányelvek bevezetésének szükségességéről. Ez azonban időbe telik, így addig is arra ösztönözzük a fogyasztókat, hogy változtassanak vásárlási szokásaikon, mert a helyi üzleteknek vevőkre van szükségük a fennmaradáshoz. A helyi boltok a pénz nagyobb hányadát juttatják vissza a helyi közösségnek, és gyakran a bevásárlóközpontok előtt járnak a helyi élelmiszerek eladásában.
Ötletek aktivistáknak és kisboltosoknak a helyi vásárlás fellendítésére:
- Készítsetek útmutatót a helyi üzletekhez! (Mit, hol lehet vásárolni, merre vannak a szakboltok stb.)
- Fogjatok össze más helyi kereskedőkkel, és szervezzetek „Helyi Vásárlás" akcióhetet, amelynek keretében bemutatjátok, mitől különlegesek a helyi üzletek, kóstolókat rendeztek!
- Indítsatok közös kampányt a helyi lapokkal, amelyben a helyi vásárlásra ösztönzitek az embereket! Kezdetnek megrendezhetitek a helyi üzletek versenyét, és kérhetitek a fogyasztókat, hogy szavazzanak kedvenc boltjukra.
- Egyeztessetek a helyi kereskedőkkel és a Kereskedelmi Kamarával, hogy készítsenek hűségkártyát, amellyel a helyi üzletekbe visszatérő vásárlókat jutalmazzák!
A szerző a Grassroots Action on Food and Farming (GAFF) brit civil szervezet munkatársa, amely a vállalatok élelmiszer-ellátási rendszerekre gyakorolt befolyásával foglalkozik. A GAFF részt vesz a Breaking the Armlock Alliance és a Tescopoly Alliance mozgalmak szervezésében. Mindkét szervezet új, hatékonyabb szabályozást követel a bevásárlóközpontok befolyásának korlátozására a termelők, munkavállalók és fogyasztók, valamint környezetünk védelme érdekében. A GAFF emellett támogatja az Agribusiness Accountability Initiative munkáját Európában.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 10. számában.
Forrás: Tudatos Vásárló