Belga égetők: nehézfémek a tinédzserek vérében
A Flamand Környezet és Egészségtudományi Centrum 2003-ban biomonitoring programot indított flamand tinédzserek körében. A hulladékégetõk közelében élõk esetében elsõ megközelítésben, az átlagot vizsgálva nem találtak az átlagtól eltérõ értéket, azonban, amikor az egyes égetõk környékét külön vizsgálták már riasztó adatokat találtak a kutatók.
A Flamand Környezet és Egészségtudományi Centrum 2003-ban biomonitoring programot indított flamand tinédzserek körében. A biomonitoring lényege, hogy egyes szennyező anyagokat nem a levegőben mérik, hanem a hatásviselők, jelen esetben a tinédzserek vérében. A tanulmány közel 1700 gyereket vont be a vizsgálatba, akik az ország kilenc különböző pontján élnek, eltérő szennyezettségű környezetben. A tanulmány egyebek mellett a vér ólom és kadmium tartalmát vizsgálta. Kimutatható volt, hogy Antwerpen agglomerációjában, a kikötői területek környékén élő gyermekek esetében a vér ólom vagy kadmium tartalma magasabb volt az átlagosnál. A hulladékégetők közelében élők esetében első megközelítésben, az átlagot vizsgálva nem találtak az átlagtól eltérő értéket, azonban, amikor az egyes égetők környékét külön vizsgálták már riasztó adatokat találtak a kutatók. A Wilrijk-i égető közelében élő tinédzserek vérében szignifikánsan magasabb volt az ólom tartalom, és hasonló eredményt tapasztaltak a Harelbeke-i égető közelében élők körében, csak ez utóbbiban a kadmium mutatott kiemelkedő értéket. A Menen-i égető a poliklórozott-bifenilek arányát emelte meg, míg a Roeselare-i égető a benzén jelzésére alkalmas vegyület magas arányát mutatta a vizeletben. A kutatás érdekessége, hogy míg az egyedi vizsgálatoknál jól kimutatható volt a megnövekedett környezeti terhelés, addig az égetők összevont vizsgálata ezeket az értékeket elmosta, és átlag körüli eredményeket mutatott, ami téves következtetésekre is vezethetett volna, ha a flamand tudósok a részletesebb vizsgálatokat nem végzik el.
A nehézfémek és más szerves mikroszennyezők a hulladékégetők tipikus kibocsátásai. A Flamand Környezet és Egészségtudományi Centrum vizsgálatai pedig megmutatták, hogy a kibocsátások összefüggésbe hozhatóak a hatásviselő, azaz az ember terhelésével.
Az ólom hosszú távú élettani hatásai: Az anyag hatással lehet a vérre, a csontvelõre, a központi idegrendszerre, a perifériás idegrendszerre és a vesére. Az anyag valószínűleg emberi rákkeltõ. Toxikus hatása van az emberi reprodukcióra vagy fejlõdésre.
A kadmium hosszú távú élettani hatásai: Ismétlődő vagy tartós por részecske expozició hatással lehet a tüdõre. Az anyag hatással lehet a vesére, okozhat vese károsodást. Az anyag emberi rákkeltõ. (forrás: Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártyák)
A tanulmány forrása: Schroijen et al., 2008. Internal exposure to pollutants measured in blood and urine of Flemish adolescents in function of area of residence. Chemosphere.
Fordítás és szöveg: Válaszúton Alapítvány
A nehézfémek és más szerves mikroszennyezők a hulladékégetők tipikus kibocsátásai. A Flamand Környezet és Egészségtudományi Centrum vizsgálatai pedig megmutatták, hogy a kibocsátások összefüggésbe hozhatóak a hatásviselő, azaz az ember terhelésével.
Az ólom hosszú távú élettani hatásai: Az anyag hatással lehet a vérre, a csontvelõre, a központi idegrendszerre, a perifériás idegrendszerre és a vesére. Az anyag valószínűleg emberi rákkeltõ. Toxikus hatása van az emberi reprodukcióra vagy fejlõdésre.
A kadmium hosszú távú élettani hatásai: Ismétlődő vagy tartós por részecske expozició hatással lehet a tüdõre. Az anyag hatással lehet a vesére, okozhat vese károsodást. Az anyag emberi rákkeltõ. (forrás: Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártyák)
A tanulmány forrása: Schroijen et al., 2008. Internal exposure to pollutants measured in blood and urine of Flemish adolescents in function of area of residence. Chemosphere.
Fordítás és szöveg: Válaszúton Alapítvány
