Beadta a Holcim hulladékégető cementgyár részletes hatástanulmányát

Öt településen nagy részvétel mellett és elsöprő fölénnyel utasították el a térség lakói a cementgyá-rat (a befogadó településen érvénytelen eredmény mellett az elfogadók kerültek többségbe), így az itt élők bíztak benne, hogy a svájci gyár figyelembe véleményüket. A részletes hatástanulmány el-készülte bizonyíték arra, hogy a cég csak Svájcban tartja be a demokrácia játékszabályait. Erre bi-zonyíték az is, hogy az elmúlt hónapban a cég megbízásából közvélemény-kutatók járták be a térség településeit. Kérdéseik, bármiféle szakhatósági és építési engedély megszerzése előtt (!) így hangzottak: „Most, hogy már eldőlt a beruházás, mit gondol, volt-e értelme a tiltakozások-nak?”

Felmerül a kérdés, hogy ki döntött, hiszen az itt élők nemet mondtak a gyárra, a szakhatóság –elméletileg – a hatástanulmány tartalma alapján dönt, amit még nem kaptak meg. Vagy talán a cég már eleve tudja, hogy mi lesz a szakhatóság döntése? (Ismeretes, hogy a szakhatósági vélemények előtt a GKM már munkahely teremtési támogatást is felajánlott a cégnek). Vagy csak színtiszta ma-nipulációról van szó? Akármi is a helyzet, a civil szervezetek aggodalommal tekintenek az eljárás elé és valódi demokráciát, valódi környezetvédelmet és véleményük valódi figyelembe vételét kö-vetelik a szakhatóságoktól, a cégtől és a döntéshozóktól is.

A Holcim kérdései azt a téves képzetet keltik a helyi lakosságban, hogy már minden eldőlt, a ma-nipuláció célja nyilvánvalóan az, hogy minél kevesebben vegyenek részt a véleményezésben, a lakossági fórumokon. Ezt támasztja alá az is, hogy a most benyújtásra kerülő hatástanulmány vé-leményezési időszaka, éppen június-augusztus környékére, a szabadságolások idejére esik.

Az, hogy a helyi civil szakmai szervezeteket a hatástanulmány elkészítése során nem keresték fel, azt valószínűsíti, hogy ismét egy olyan tanulmány kerül ki a Holcim kezei közül, ami nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat. (Mint ismeretes, az előzetes tanulmány készítésekor a Holcim Tát-Depó településrészről, amely legközelebb fekszik a gyárhoz egész egyszerűen elfeledkezett)

Reméljük, hogy az eljárásba, bevonják az üzemtől mintegy egy kilométerre fekvő Szlovákia szakhatóságait és lakosait is, hiszen az Espoo-i egyezmény alapján ez nemcsak lehetőség, ha-nem kötelességünk is, hiszen másképpen hogyan várhatnánk el a szomszédos országoktól, hogy környezeti ügyekben (lásd Verespatak, Szentgotthárd) figyelembe vegyék a magyar fél véleményét.

Védegylet, Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédelmi Egyesület, Esztergomi Környezetkul-túra Egyesület, Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, Válaszúton Alapítvány

Bővebb információ:
Schiffer András (Védegylet): 20/940-2859
Szuhi Attila (Válaszúton Alapítvány): 30/563-7749, [email protected]
Kostyál János (Zöld Sziget Egyesület): 30/247-7269