Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament szigorúbb hulladékos szabályozásra szavazott

  • 2007. február 25.
  • humusz
Honlapunkon már február 14-én beszámoltunk róla, hogy február 13-án Strasbourgban az európai hulladékgazdálkodás szempontjából fontos döntések születtek. (Az Európai Parlament a hulladékcsökkentésre szavazott!) Most a környezetvédelmi híreket közlõ ENDS Europe Daily rövid elemzése következik.

Kedden az Európai Parlament - a zöldek megelégedésére - a vártnál szigorúbb uniós hulladékszabályozást fogadott el az első olvasat során. A testület állást foglalt a kapcsolódó tematikus stratégiáról is.

A képviselők által elfogadott egyik változás szerint a települési hulladékok 50%-os, az ipari, építési és bontási hulladékok 70%-os újrahasználatát és/vagy újrafeldolgozását kell elérni 2020-ra. Azok az országok, amelyek eddig valamelyik hulladéktípusnak kevesebb mint 5%-át hasznosították újra, további 5 év haladékot kaphatnak.

A plenáris ülés elfogadta a parlament környezetvédelmi bizottságának azt a javaslatát, amely a tagállamok számára előírja, hogy a hulladéktermelés növekedését 2012-ig állítsák le, bázisévnek a 2008-as hulladéktermelési szintet tekintve. A képviselők láthatóan nem értettek egyet Stavros Dimas környezetvédelmi biztossal, aki a szavazás előtt arra figyelmeztetett, hogy a javaslatok „túlságosan elnagyoltak". 'Néhány tagállam túl könnyűnek, miközben mások túl keménynek fogják tartani' - mondta hétfőn.

A Parlament első olvasatban 'általános szabályként' megerősítette az 5 lépcsős hierarchiát, amelytől bizonyos esetekben el lehet térni, ha ennek világosan kimutatható előnye van. Egy másik módosító indítvány megköveteli a tagállamoktól, hogy szelektíven gyűjtse a papírt, műanyagot, fémet, üveget és textileket.

A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy a biológiailag lebomló hulladékok újrafeldolgozásáról külön jogszabályt hozzon létre - ezt a kérdést a Bizottság „még vizsgálja"- mondta Dimas. Talán azért, hogy a további késlekedést megelőzzék, a képviselők egy új cikkelyt iktattak a szabályozásba, amely a tagállamokat az irányelv elfogadását követő 3 éven belül a biohulladékok elkülönített gyűjtésére, kezelésére és biztonságos felhasználására kötelezi.

A veszélyes hulladékok kezelését is újabb intézkedésekkel szigorították. A Parlament a veszélyes és nem veszélyes hulladékok keverését csak szigorú körülmények között engedi meg. Azokat a tagállamokat, amelyek nem tartják be ezt az előírást, szankcióval kell sújtani. Az Unió országainak - az 5 lépcsős hierarchia alapján - továbbra is prioritást kell adniuk a hulladékolajok újrafeldolgozásának.

A képviselők több kulcsfontosságú definíció tisztázása mellett azt is egyértelművé tették, hogy a melléktermékek bizonyos esetekben nem tartoznak a hulladékkeretirányelv hatálya alá.

A Parlament a Bizottságot arra szólította fel, hogy a keretirányelv elfogadádát követő 2 éven belül dolgozzon ki egy olyan kritériumrendszert, amely megakadályozza, hogy ezt a kérdést „27 különböző módon lehessen megközelíteni". A környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy az elfogadott definíció kiskapukat jelenthet a szabályozásban.

A szavazás során a leghevesebb vita az energiatermelő hulldékégetők átsorolása körül bontakozott ki. A képviselők végül minden olyan bizottsági javaslatot elutasítottak, amely energiahatékonysági alapon határozta volna meg, hogy mely égetők tartozzanak a 'hasznosítás' kategóriája alá. A Föld Barátai és az EEB 'egyértelmű elutasításként' üdvözölték a döntését. Szerintük ezzel a lépéssel a képviselők egyértelművé tették, hogy nem támogatják azokat a próbálkozásokat, amelyek az égetést a jelenlegi 'átralmatlanítás' kategóriából valamilyen más címszó alá sorolnák be. A keretirányelv jelentéstevője, a brit jobboldali Caroline Jackson képviselő azonban a szavazást követően úgy nyilatkozott, hogy kollégái 'elfogadták azt a javaslatot, miszerint egy energiát termelő hulladékégető adott esetben a hasznosítás kategóriájába tartozhat'. Mindazonáltal, tette hozzá, az energiahatékonysági kritérium elutasítása hiányosságokat hagyott a szabályozásban.

A képviselők elfogadtak ugyan egy definíciót az 'energiahasznosítás'-ra, ám a szöveg sehol sem utal arra, hogy egy energiatermelő hulladékégető eleve hasznosító műnek lenne tekinthető. Az Energiatermelő Égetőművek Euróapai Szövetsége (The European confederation of waste-to-energy plants, Cewep) azonban azt hangsúlyozza, hogy a képviselők elvetettek egy olyan módosító indítványt is, amely a hagyományos energiahasznosító égetőket az ártalmatlanító művek közé sorolta.