Akció a lejárt szavatosságú növényvédő-szerek begyűjtésére
"Huszonöt millió forintos kerettel akciót indít a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az országban fellelhetõ úgynevezett történelmi növényvédõ-szer hulladékok begyûjtésére." A greenfo híre.
Helyzetkép
Magyarországon
az elmúlt 50 évben összesen közel 2 400 000
tonna növényvédő szert használtak fel,
amelynek csaknem 20 %-a (összesen 446 881 tonna) perzisztens
szerves szennyező (angol rövidítéssel: POP)
hatóanyagot tartalmazó készítmény
volt. A forgalomból már kivont, betiltott POP hatóanyag
tartalmú készítmények alkalmazása
jellemzően az 1950-1975. közötti időszakra esik. Az
országban azonban mind a mai napig találhatóak
lejárt szavatosságú, forgalomból kivont
vagy már nem is azonosítható
növényvédőszer-készítmények,
amelyek ilyen módon veszélyes hulladékká
váltak. Mennyiségük, hollétük és
összetételük nem mindig ismert, esetenként
váratlanul, egy-egy rendkívüli eseményhez
kapcsolódóan „bukkannak fel”. Az elmúlt
években több civil és hatósági
kezdeményezés indult a növényvédőszer
hulladék készletek felderítésére.
2002-ben
a Reflex Környezetvédelmi Egyesület, a
közép-dunántúli régióhoz
tartozó 3 megyében mintegy 86 tonna növényvédő
szerrel szennyezett csomagoló anyagot és körülbelül
50 tonna lejárt szavatosságú növényvédő-szert
talált. Az összes növényvédő-szer
hulladék mennyiségen belül a nem azonosítható,
esetleg POP hatóanyag-tartalmú szermaradékok
aránya a szilárd halmazállapotú
készítmények esetén 21,6%, a folyékony
halmazállapotú szerek esetén 17,5% volt.
2003-ban a Növény- és Talajvédelmi Központi
Szolgálat (NTKSZ) országos felmérést
végzett. Az összesített adatok szerint ekkor több
mint 300 tonna növényvédő-szer hulladék és
csaknem 600 tonna növényvédő-szeres
csomagolóeszköz hulladék volt hazánkban.
2004-ben, kifejezetten a POP leltár elkészítéséhez
az NTKSZ végzett ellenőrzési akciót, amelynek
eredménye szerint, az ellenőrzött raktárakban
beazonosíthatóan POP hatóanyag tartalmú
szert nem találtak, azonosíthatatlan készítmények
azonban előfordultak. Míg a használatban lévő
raktárak esetén a növényvédő-szereknek
csupán 1-2%-a nem volt azonosítható, addig a nem
használt, ill. elhagyott raktárakban lévő
készlet döntő része nem azonosítható.
Az azonosíthatatlan készítmények
ártalmatlanítása során, az
elővigyázatosság elvének megfelelően úgy
kell eljárni, mintha azok POP hatóanyagot
tartalmaznának.
Lépni
kell!
A
növényvédő-szer hulladék kezelésére
vonatkozóan a jogszabályi háttér ma már
rendezett. Az újonnan képződő hulladék
begyűjtésére és ártalmatlanítására
– a gyártói felelősség elve alapján –
a forgalmazott növényvédő szer mennyiség
97 %-áért hazánkban felelős 20 gyártó
2003-ban megalapította a CSEBER (Csomagolóeszköz
Begyűjtési Rendszer) Kht-t, amely koordináló
szervezetként gondoskodik a hulladék kezeléséről.
A CSEBER közreműködésével az elmúlt
években ártalmatlanításra került a
régről itt maradt és felmért,
növényvédő-szerrel szennyezett csomagolóanyag
csaknem teljes mennyisége is.
Az országos felmérés
szerint mintegy 300 tonna „történelmi”
növényvédő-szer hulladék, közte a
valószínűsíthetően 60-70 tonna nem
azonosítható készítmény
begyűjtésében és ártalmatlanításában
kíván a KvVM szerepet vállalni azzal, hogy a ma
már tisztázhatatlan tulajdonviszonyú hulladék
egészség- és környezetkárosító
hatásainak megelőzése érdekében, a POP
intézkedési terv részeként – első
lépésként – az idén 25 millió
forintot fordít e súlyos környezeti veszélyforrás
felszámolásának megkezdésére. A
KvVM által kidolgozott intézkedési terv szerint
begyűjtési akciót hirdetnek abban a két
megyében, amelyben a legnagyobb növényvédő-szer
hulladék készletek találhatóak. Az akció
keretén belül közbeszerzéssel választjuk
ki a begyűjtést és ártalmatlanítást
lebonyolító szervezetet, amelynek részére
átadjuk a készletek helyéről, mennyiségéről
rendelkezésünkre álló információkat.
Az eredményesség érdekében az akció
lebonyolításába bevonjuk az érintett
tárcák (KvVM és FVM) területi szerveit: a
felügyelőségek és a növény és
talajvédelmi szolgálatok munkatársait, valamint
az önkormányzatokat, társadalmi és
civilszervezeteket. A környezetvédelmi felügyelőség
az akció időtartamára teljes szankciómentességet
hirdet, azaz a leadott növényvédő-szer hulladék
alapján nem indít eljárást abban az
esetben sem, ha a hulladék tulajdonosa elmulasztotta korábban
a jogszabályi kötelességét teljesíteni
és a hulladékról megfelelően gondoskodni. Erre
az időszakra átmenetileg lehetőséget kapnak a
növényvédő-szer hulladékok tulajdonosai,
hogy ingyen és jogi következmények nélkül
rendezzék végre e hulladékok sorsát. A
program lezárása után azonban rendkívüli
hatósági ellenőrzéseket tartunk, és ahol
jogszabályellenesen tárolt növényvédő-szer
hulladékot találnak munkatársaink, a lehető
legnagyobb szigorral fognak eljárni. Az akciót a
következő években a tárca anyagi lehetőségeinek
függvényében folytatni kívánjuk,
kiterjesztjük az ország egész területére
és így remélhetőleg rövidesen sikerül
teljesen megtisztítani az országot a régi
növényvédő-szer hulladéktól.
Forrás: Greenfo (KvVM sajtóközlemény)