920 ezer tonna hulladékot égetne a minisztérium
A stratégia két, 150 ezer tonna kapacitású hulladékégetõ megépítésével, és egy meglévõ erõmûben erre alkalmas 200 ezer tonnás kapacitás bekapcsolásával kínál megoldást. Ezek a létesítmények a már mûködõ fõvárosi égetõmûvel együtt képesek lehetnek akár 920 ezer tonna, szerves anyagot tartalmazó hulladék hasznosítására. A stratégia elõzetes váltizatáról a HuMuSz is véleményt mondott.
Stratégia készült a települési hulladékkezelésre
Hatékonyabb regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, új hulladékégető művek és változó hulladékdíj-rendszer szerepel a települési szilárd hulladékok kezelését 2007-től 2016-ig felvázoló magyarországi stratégiában, mely az Európai Bizottság jóváhagyására vár.
A stratégia készítőinek modellszámításai szerint a különböző hulladékgazdálkodási feladatok a következő tíz évben legalább 235 milliárd forintból valósíthatók meg úgy, hogy közben lehetőség szerint a leginkább környezetbarát eredmény szülessen. A költségek mintegy felét regionális hulladékkezelési kapacitások bővítésére, a másik felét korszerűtlen hulladéklerakók szakszerű bezárására kell fordítani. A stratégia által szabott irányokkal a jövőben megváltozik a hulladékkezelés eddigi szemlélete: a "lerakó-központú" hozzáállás összetettebb irányba mozdul el - mondta Erdős Péterné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője.
A módosítást nemcsak a környezet érdekei követelik meg. Erdős Péterné magyarázata szerint a jelenleg érvényes hulladékgazdálkodási irányvonal folytatásával a jövőbeni uniós hasznosítási kötelezettségek már nem lennének teljesíthetők, ráadásul a rendszer rendkívül drágává válna. A kiigazítást leginkább az a brüsszeli elvárás teszi szükségessé, amely 2016-tól megtiltja egyes értékes hulladékféleségek szemétdombra dobását. A biológiailag lebontható hulladékok 65 százalékát legkésőbb eddig a dátumig "el kell téríteni" a hulladéklerakóktól - mondta a főosztályvezető, hozzátéve: ez hulladékhasznosítás nélkül nem lehetséges. A hasznosítás egyre inkább terjedő változata, az anyagában történő hasznosítás önmagában nem reális megoldás az évente képződő mintegy 4,6 millió tonna hulladék EU-konform kezelésére.
A piaci körülményeket figyelembe véve az becsülhető, hogy a 2004-ben szelektíven gyűjtött és újrafeldolgozott 540 ezer tonnás hulladékmennyiség 2009-re 1,1 millió tonnára, 2016-ra pedig 1,9 millió tonnára bővülhet. Ez a jelentős elmozdulás azonban még a biológiai hulladék házi komposztálásának népszerűsítésével és a térségi komposztáló telepek kiépítésével sem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a szerves anyagok előírt mértékű eltérítését a lerakóktól. Ugyanakkor a 3,9 millió tonnányi lerakott hulladékmennyiséget is legalább 2,5 millió tonnára kell csökkenteni 2016-ig. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó hányadot máshogy kell kezelni. A leghatékonyabb módszer az energetikai hasznosítás.
A stratégia két, 150 ezer tonna kapacitású hulladékégető megépítésével, és egy meglévő erőműben erre alkalmas 200 ezer tonnás kapacitás bekapcsolásával kínál megoldást. Ezek a létesítmények a már működő fővárosi égetőművel együtt képesek lehetnek akár 920 ezer tonna, szerves anyagot tartalmazó hulladék hasznosítására. Ez a kapacitás pedig elegendő lehet még akkor is, ha a tárca pesszimista becslése valósul meg, és törekvései ellenére a jelenleg képződő évi össz-hulladékmennyiség 2016-ra 600 ezer tonnával nő.
Ezt a szaktárca más eszközökkel kívánja megelőzni - mondta Erdős Péterné. A stratégia például előírja majd azt, hogy az uniós támogatást élvező fejlesztéseknél a beruházási költségek 5 százalékát olyan kezdeményezésekre kell fordítani, amelyek a hulladékképződés fékezésére ösztönöznek. Ezenkívül előnyt élveznek majd azok a külön pályázatok, amelyek önmagukban hulladékcsökkentést eredményeznek.
A környezetvédők régi vágya valósul meg azzal, hogy a kidobott hulladék mennyiségével arányos lesz a szemétdíj - emelte ki a főosztályvezető. A tervezett intézkedés a lakosságot ösztönzi majd a hulladék csökkentésére, vagy az ingyenesen igénybe vehető színes kukák felkeresésére.
A díjak kapcsán Erdős Péterné megjegyezte, hogy az alapdíjak emelkedésére és a díjbeszedés szigorodására ettől függetlenül számítani kell. Ez nemcsak a fejlesztések jelentős anyagi ráfordításai, de a kiteljesedő rendszer működtetésének költségei miatt is elkerülhetetlen. A főosztályvezető jelezte, hogy a KVM a stratégia összeállításakor kiemelt szempontként kezelte a lakosság terheinek minimalizálását, ám a díjak növekedése nem kerülhető el. Ez az ára az előírásokat is kielégítő, környezetbarát hulladékkezelés megvalósításának - tette hozzá.
Forrás: greenfo
Hatékonyabb regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, új hulladékégető művek és változó hulladékdíj-rendszer szerepel a települési szilárd hulladékok kezelését 2007-től 2016-ig felvázoló magyarországi stratégiában, mely az Európai Bizottság jóváhagyására vár.
A stratégia készítőinek modellszámításai szerint a különböző hulladékgazdálkodási feladatok a következő tíz évben legalább 235 milliárd forintból valósíthatók meg úgy, hogy közben lehetőség szerint a leginkább környezetbarát eredmény szülessen. A költségek mintegy felét regionális hulladékkezelési kapacitások bővítésére, a másik felét korszerűtlen hulladéklerakók szakszerű bezárására kell fordítani. A stratégia által szabott irányokkal a jövőben megváltozik a hulladékkezelés eddigi szemlélete: a "lerakó-központú" hozzáállás összetettebb irányba mozdul el - mondta Erdős Péterné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője.
A módosítást nemcsak a környezet érdekei követelik meg. Erdős Péterné magyarázata szerint a jelenleg érvényes hulladékgazdálkodási irányvonal folytatásával a jövőbeni uniós hasznosítási kötelezettségek már nem lennének teljesíthetők, ráadásul a rendszer rendkívül drágává válna. A kiigazítást leginkább az a brüsszeli elvárás teszi szükségessé, amely 2016-tól megtiltja egyes értékes hulladékféleségek szemétdombra dobását. A biológiailag lebontható hulladékok 65 százalékát legkésőbb eddig a dátumig "el kell téríteni" a hulladéklerakóktól - mondta a főosztályvezető, hozzátéve: ez hulladékhasznosítás nélkül nem lehetséges. A hasznosítás egyre inkább terjedő változata, az anyagában történő hasznosítás önmagában nem reális megoldás az évente képződő mintegy 4,6 millió tonna hulladék EU-konform kezelésére.
A piaci körülményeket figyelembe véve az becsülhető, hogy a 2004-ben szelektíven gyűjtött és újrafeldolgozott 540 ezer tonnás hulladékmennyiség 2009-re 1,1 millió tonnára, 2016-ra pedig 1,9 millió tonnára bővülhet. Ez a jelentős elmozdulás azonban még a biológiai hulladék házi komposztálásának népszerűsítésével és a térségi komposztáló telepek kiépítésével sem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a szerves anyagok előírt mértékű eltérítését a lerakóktól. Ugyanakkor a 3,9 millió tonnányi lerakott hulladékmennyiséget is legalább 2,5 millió tonnára kell csökkenteni 2016-ig. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó hányadot máshogy kell kezelni. A leghatékonyabb módszer az energetikai hasznosítás.
A stratégia két, 150 ezer tonna kapacitású hulladékégető megépítésével, és egy meglévő erőműben erre alkalmas 200 ezer tonnás kapacitás bekapcsolásával kínál megoldást. Ezek a létesítmények a már működő fővárosi égetőművel együtt képesek lehetnek akár 920 ezer tonna, szerves anyagot tartalmazó hulladék hasznosítására. Ez a kapacitás pedig elegendő lehet még akkor is, ha a tárca pesszimista becslése valósul meg, és törekvései ellenére a jelenleg képződő évi össz-hulladékmennyiség 2016-ra 600 ezer tonnával nő.
Ezt a szaktárca más eszközökkel kívánja megelőzni - mondta Erdős Péterné. A stratégia például előírja majd azt, hogy az uniós támogatást élvező fejlesztéseknél a beruházási költségek 5 százalékát olyan kezdeményezésekre kell fordítani, amelyek a hulladékképződés fékezésére ösztönöznek. Ezenkívül előnyt élveznek majd azok a külön pályázatok, amelyek önmagukban hulladékcsökkentést eredményeznek.
A környezetvédők régi vágya valósul meg azzal, hogy a kidobott hulladék mennyiségével arányos lesz a szemétdíj - emelte ki a főosztályvezető. A tervezett intézkedés a lakosságot ösztönzi majd a hulladék csökkentésére, vagy az ingyenesen igénybe vehető színes kukák felkeresésére.
A díjak kapcsán Erdős Péterné megjegyezte, hogy az alapdíjak emelkedésére és a díjbeszedés szigorodására ettől függetlenül számítani kell. Ez nemcsak a fejlesztések jelentős anyagi ráfordításai, de a kiteljesedő rendszer működtetésének költségei miatt is elkerülhetetlen. A főosztályvezető jelezte, hogy a KVM a stratégia összeállításakor kiemelt szempontként kezelte a lakosság terheinek minimalizálását, ám a díjak növekedése nem kerülhető el. Ez az ára az előírásokat is kielégítő, környezetbarát hulladékkezelés megvalósításának - tette hozzá.
Forrás: greenfo
