12 idős fa élete menthető meg 1 tonna újrapapírral
Tojástartó, ütésálló gumitégla, virágcserép, papír zsebkendõ … látszólag semmi közük egymáshoz, de abban mégis hasonlítanak, hogy mind hulladékból is készülhet. Bár a hulladék-újrafeldolgozás terjedése örvendetes dolog, számos szakértõ inkább a hulladék-megelõzés mellett érvel.
Kedden a Fővárosi Önkormányzat dísztermében hulladék-újrafeldolgozás révén keletkezett termékekből nyílt kiállítás. Többek között hulladék gumiabroncsból, műanyagból, papírból, textíliából készülő termékek tekinthetők meg. Bár hazánkban az évente keletkező mintegy 4,6 millió tonna hulladéknak 82 százaléka még mindig lerakóra kerül, a szelektív hulladékgyűjtés (jelenleg 4000 hulladékgyűjtő sziget működik országszerte) és a feldolgozó háttéripar bővülése révén fokozatosan nő az anyagában újrahasznosított hulladék mennyisége.
Ezzel párhuzamosan viszont nő a hulladéktermelés is, az egyre rövidebb életidejű termékek és pazarló fogyasztás révén. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy maga a hulladékfeldolgozás is igen energiaigényes, és jelentős környezetterheléssel járó folyamat.
Magyarországon 81 kilogramm az egy főre jutó papírhasználat
Becslések szerint 2000-ben a világon 299 millió tonna papírt gyártottak, ami az 1950. évi érték hatszorosa. A prognózisok szerint 2010-re a világ papírszükséglete a 2000. évihez képest 31 százalékkal tovább nő. Nálunk az egy főre jutó évi papírhasználat kb. 81 kilogramm, az USA-ban ez az érték 335 kg.
Magyarországon évente közel 600 ezer tonna papírhulladék keletkezik, melynek mintegy fele újrahasznosításra kerül, elsősorban csomagolóanyagként. Becslések szerint egy tonna papírhulladék feldolgozása 12 öreg fát ment meg a kivágástól, valamint 31,8 köbméter vizet, 3 köbméter lerakóhelyet, 4,1 MW áramot és 280 liter kőolajat takarít meg. Hozzá kell tenni azonban, hogy az „újrapapír” is különböző minőségű lehet, ami jelentősen befolyásolja az energia és a hulladékpapír igényt.
A hulladékpapír legfeljebb 5-10 alkalommal forgatható vissza
A hulladékból készülő papír gyakorlatilag a cellulóz alapúhoz hasonlóan készül. A hulladékot recirkuláltatott vizű edénybe teszik, ahol tisztítás után addig keverik, amíg megfelelő szilárdságú lesz. A hulladékban lévő festéket, és lakkot segédanyaggal kezelik.
Ezt követően a pép egy szitaszalagon fut végig, ahol kifolyik belőle a víz; majd préselik, és szárító hengerbe kerül. Még vágás előtt, a jó minőségű papír eléréséhez (keményítő oldattal történő) felületkezelésen megy át az anyag. A végtermék hulladék aránya 50-től akár 100 százalékig is terjedhet, viszont szakértők szerint a jó minőségű papír eléréséhez legfeljebb 70 százalék lehet a hulladék aránya. Mivel a körfolyamatba visszavitt papír rostjai fokozatosan rövidülnek, elméletileg ugyanazt az anyagot legfeljebb 5-10 alkalommal lehet újrahasznosítani, ugyanis a rövidülő rostok miatt könnyebben szakad az új papír. A jó minőség eléréséhez a hulladékpapírt többnyire friss rostanyaggal keverik.
A papírgyártás az egyik leginkább vízigényes iparág, és ez jelenti a legnagyobb környezeti terhelést is, ugyanis számos festékanyag, oldószer kerül a vízbe, ami (nem megfelelő tisztítás esetén) az élővizekbe jutva elsavanyítja, elszínezi vizeinket. A másik gondot a szintén nagy energiaigény jelenti. Mint látható, a hulladék papírból készülő termékhez is szükség van új farost alapanyagra, melynek kitermelése világszerte problémát jelent.
Nő a minősített erdők aránya
Becslések szerint a Földön évente egy görögországnyi erdőség tűnik el. A fakivágás elsősorban a fejlődő országokra jellemző. Az ipari célra kitermelt fa (a tüzelőanyagtól eltekintve) mintegy 40 százaléka kerül papírgyártásra, de 2050-ben várhatóan ez az érték 50 százalék fölött lesz.
A rabló erdőgazdálkodás visszaszorítására az ipar egyre szélesebb körben használja az erdőültetvényekről származó fákat, illetve terjed az úgynevezett ökológiai erdőgazdaság minősítés, melyek közül a legismertebb az FSC (Forest Stewardship Council). Ez utóbbiak lényege, hogy garantálják, hogy az adott erdőben zajló gazdálkodás során figyelembe veszik a környezeti, társadalmi szempontokat (pl. természetes regenerálódás, biológiai sokféleség, helyi közösségek jogai).
Az újrahasznosítás sem elég jó megoldás?
A HuMusz (Hulladék Munkaszövetség) március elsejét az újrapapír napjává nyilvánította, ezzel próbálva felhívni a figyelmet a téma fontosságára. Tömöri Balázs, a HuMusz munkatársa úgy véli, hogy Magyarországon még nem elég ismertek és népszerűek az újrahasznosított papírból készülő termékek.
A kereslet növelését egyrészt adókedvezménnyel lehetne elérni, viszont legalább ennyire fontosnak vélik az államigazgatási szervek példamutatását: egyrészt csökkenteni kellene a papírhasználatot, másrészt a közbeszerzés során előnyben kellene részesíteni az újrapapír alapú termékeket (jelenleg a közbeszerzés során lehetséges, de nem kötelező a környezetbarát megoldást választani). A hulladék újrafeldolgozása ugyanis csak másodlagos megoldás, inkább a hulladék keletekézésének megelőzésére kellene hangsúlyt fektetni az ésszerű, takarékosabb papírhasználat révén. .
forrás: National Geographic
Ezzel párhuzamosan viszont nő a hulladéktermelés is, az egyre rövidebb életidejű termékek és pazarló fogyasztás révén. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy maga a hulladékfeldolgozás is igen energiaigényes, és jelentős környezetterheléssel járó folyamat.
Magyarországon 81 kilogramm az egy főre jutó papírhasználat
Becslések szerint 2000-ben a világon 299 millió tonna papírt gyártottak, ami az 1950. évi érték hatszorosa. A prognózisok szerint 2010-re a világ papírszükséglete a 2000. évihez képest 31 százalékkal tovább nő. Nálunk az egy főre jutó évi papírhasználat kb. 81 kilogramm, az USA-ban ez az érték 335 kg. Magyarországon évente közel 600 ezer tonna papírhulladék keletkezik, melynek mintegy fele újrahasznosításra kerül, elsősorban csomagolóanyagként. Becslések szerint egy tonna papírhulladék feldolgozása 12 öreg fát ment meg a kivágástól, valamint 31,8 köbméter vizet, 3 köbméter lerakóhelyet, 4,1 MW áramot és 280 liter kőolajat takarít meg. Hozzá kell tenni azonban, hogy az „újrapapír” is különböző minőségű lehet, ami jelentősen befolyásolja az energia és a hulladékpapír igényt.
A hulladékpapír legfeljebb 5-10 alkalommal forgatható vissza
A hulladékból készülő papír gyakorlatilag a cellulóz alapúhoz hasonlóan készül. A hulladékot recirkuláltatott vizű edénybe teszik, ahol tisztítás után addig keverik, amíg megfelelő szilárdságú lesz. A hulladékban lévő festéket, és lakkot segédanyaggal kezelik.
Ezt követően a pép egy szitaszalagon fut végig, ahol kifolyik belőle a víz; majd préselik, és szárító hengerbe kerül. Még vágás előtt, a jó minőségű papír eléréséhez (keményítő oldattal történő) felületkezelésen megy át az anyag. A végtermék hulladék aránya 50-től akár 100 százalékig is terjedhet, viszont szakértők szerint a jó minőségű papír eléréséhez legfeljebb 70 százalék lehet a hulladék aránya. Mivel a körfolyamatba visszavitt papír rostjai fokozatosan rövidülnek, elméletileg ugyanazt az anyagot legfeljebb 5-10 alkalommal lehet újrahasznosítani, ugyanis a rövidülő rostok miatt könnyebben szakad az új papír. A jó minőség eléréséhez a hulladékpapírt többnyire friss rostanyaggal keverik.
A papírgyártás az egyik leginkább vízigényes iparág, és ez jelenti a legnagyobb környezeti terhelést is, ugyanis számos festékanyag, oldószer kerül a vízbe, ami (nem megfelelő tisztítás esetén) az élővizekbe jutva elsavanyítja, elszínezi vizeinket. A másik gondot a szintén nagy energiaigény jelenti. Mint látható, a hulladék papírból készülő termékhez is szükség van új farost alapanyagra, melynek kitermelése világszerte problémát jelent.
Nő a minősített erdők aránya
Becslések szerint a Földön évente egy görögországnyi erdőség tűnik el. A fakivágás elsősorban a fejlődő országokra jellemző. Az ipari célra kitermelt fa (a tüzelőanyagtól eltekintve) mintegy 40 százaléka kerül papírgyártásra, de 2050-ben várhatóan ez az érték 50 százalék fölött lesz.
A rabló erdőgazdálkodás visszaszorítására az ipar egyre szélesebb körben használja az erdőültetvényekről származó fákat, illetve terjed az úgynevezett ökológiai erdőgazdaság minősítés, melyek közül a legismertebb az FSC (Forest Stewardship Council). Ez utóbbiak lényege, hogy garantálják, hogy az adott erdőben zajló gazdálkodás során figyelembe veszik a környezeti, társadalmi szempontokat (pl. természetes regenerálódás, biológiai sokféleség, helyi közösségek jogai). Az újrahasznosítás sem elég jó megoldás?
A HuMusz (Hulladék Munkaszövetség) március elsejét az újrapapír napjává nyilvánította, ezzel próbálva felhívni a figyelmet a téma fontosságára. Tömöri Balázs, a HuMusz munkatársa úgy véli, hogy Magyarországon még nem elég ismertek és népszerűek az újrahasznosított papírból készülő termékek.
A kereslet növelését egyrészt adókedvezménnyel lehetne elérni, viszont legalább ennyire fontosnak vélik az államigazgatási szervek példamutatását: egyrészt csökkenteni kellene a papírhasználatot, másrészt a közbeszerzés során előnyben kellene részesíteni az újrapapír alapú termékeket (jelenleg a közbeszerzés során lehetséges, de nem kötelező a környezetbarát megoldást választani). A hulladék újrafeldolgozása ugyanis csak másodlagos megoldás, inkább a hulladék keletekézésének megelőzésére kellene hangsúlyt fektetni az ésszerű, takarékosabb papírhasználat révén. .
forrás: National Geographic