A Magyar Természetvédők Szövetsége KörnyezetBarátok címmel háromfordulós környezeti nevelési vetélkedőt hírdet budapesti iskolák felső tagozatos diákjaiból álló csapatai számára. Végső jelentkezési határidő: 2019. február 4.
Az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díj címén, mégsem sikerült kialakítania egy hatékony hulladékújrafeldolgozási rendszert. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
A Trash Art Magyarország művészeti program hatalmas kültéri szobrokkal és installációkkal debütált 2017 májusában a Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon, Gödöllőn. Az újszerű stílus, látásmód és eszközhasználat révén a látszólag értéktelen hulladékok minden évben művészeti alkotásként élednek újjá, meghökkentve és a figyelmet felkeltve, osztatlan sikert aratva az ország több helyszínén, kiemelkedő fesztiválján.
Tavaly Szlovákiában mintegy 2 millió 130 ezer tonna települési hulladék keletkezett. Ennek közel 30 százalékát, azaz 632 ezer tonnát sikerült elkülönítetten összegyűjteni, 62 százalék pedig hulladéklerakón végezte. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben nagy előrelépést értek el, a környezetvédelmi minisztérium intenzívebbé kívánja tenni a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését.
A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) támogatásával több fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban, illetve várható a közeljövőben, melyeknek eredményeképp tovább csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége. Ezzel Magyarország nemcsak az EU által támasztott kötelezettségeinek tesz eleget, hanem közelebb kerül a saját maga által meghatározott célok eléréséhez is. Nézzük, melyek ezek a fejlesztések!
Az évtizedekig sikeresnek tűnő globális szelektív hulladékgyűjtési és -újrahasznosítási rendszer súlyosan megrendült idén, miután a korábban a legnagyobb papír- és műanyaghulladék-vásárlónak számító Kína 2018 elejétől elutasította, hogy a Nyugat szemétlerakója legyen. A szállítmányok előtt pedig egyre több más ázsiai ország is sorra lezárja le határait.
Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági fűtés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára szerdán a helyes tüzelésről szervezett Fűts okosan! tájékoztató kampány részeként szervezett konferencián Budapesten.
