Nemrégiben jelent meg a magyar médiában egy cikk Mégsem olyan jó a környezetnek a vászonszatyor címmel. Sokan megdöbbentek, a szkeptikusok pedig bizonyítva érezhették igazukat, a dán tanulmányra hivatkozó írás ugyanis nagyjából azt állítja: nehéz olyan mennyiségben használnunk a nejlonzacskókat, hogy azzal többet ártsunk a környezetünknek, mint egy vászonszatyorral, pláne, ha biopamutból készült. Az információ minket is gyomorba vágott, ezért utánajártunk, valóban így van-e.

Bejut a ghánai táplálékláncba az Európából érkező, illegálisan hasznosított elektronikai hulladékból származó néhány igen veszélyes vegyi anyag - mutatták ki környezetvédők a nyugat-afrikai ország fővárosa, Accra egyik nyomornegyedéből származó tyúktojások vizsgálatából.

Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újra feldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.

A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i kampuszának munkatársai azt vizsgálták, hogy a műanyagtermékek milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, majd megnézték, hogy milyen eszközökkel lehetne visszaszorítani az üvegházhatást okozó gázok hozzájuk kapcsolódó kibocsátását.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy végrehajtotta a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015-ben elindított 54 pontos cselekvési tervét. Ezek után három jogos kérdés merülhet fel az olvasóban: mi az a körforgásos gazdaság, megvalósult-e már ezek szerint Európában, és ha igen, akkor miért nem vettük észre? A kérdésekre azonban egyáltalán nem egyszerű válaszolni.

Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

Egy kis faluban lakunk, ahol minden hónapban egyszer megjelenik egy kukásautó, és elviszi a sárga zsákba külön gyűjtött szelektív hulladékot a házunk elől, cserében pedig ott hagynak nekünk a kerítésre tűzve annyi üres zsákot, amennyi telit elvittek. Nemrég elkezdett motoszkálni bennem a kérdés: mi lesz ezekkel a zsákokkal, mi történik pontosan a szemetemmel és jól csináljuk-e a szelektálást a családdal úgy, ahogyan csináljuk?

A háztartási szilárdhulladék-égetés környezetkárosító hatásait vizsgálja a Pannon Egyetem vezetésével felálló nemzetközi konzorcium - jelentette be a konzorcium vezetője, az egyetem rektora hétfőn Veszprémben.

Egyre több szó esik mostanában a mosható pelenkákról, párhuzamosan a zero waste témájának előtérbe kerülésével. Ahogy egyre többünkben realizálódik, hogy a jelenlegi ütemben zajló szeméttermelés egyszerűen fenntarthatatlan – nem véletlenül kongatják a vészharangot a sajtóban és a közösségi médiában –, próbálunk megoldásokat keresni a hulladékmennyiségünk csökkentésére.