Kína újabban korlátozza a hulladékimportot, mert már nem akar a világ szemétlerakója lenni. A kínai tiltás a műanyagszemét-importra és az elektronikai hulladékok behozatalára arra kényszeríti a nyugati országokat, hogy új piacok felé mozduljanak. Főleg Ausztrália igyekszik előnyére fordítani a laza környezetvédelmi szabályozásokat, és az eddig Kínába küldött szemetet Thaiföld, Malajzia és Indonézia felé viszi.
ÖKO ÉVAD az #ábramoziban!
Tarts velünk és ismerd meg 6 részen át az ökopolitika 6 irányelvét, értsd meg az ökotudatosság lényegét, tegyünk együtt a fenntarthatóságért, beszélgessünk és filmezzünk közösen! (:
# Ötödik rész: Részvételi demokrácia
# Film: Holnap / Demain (118 perc)
Egy fiatal filmes csapat keresi a jelenben azt, ami a jövőhöz fontos. Keresi azokat az embereket, akik tesznek azért, hogy holnap legyen mit enni, legyen mivel fűteni, legyen biztonság és nem utolsó sorban egy egyenlő társadalom. Rátalál azokra, akik közösségben, szövetkezetben, döntéshozói pozícióban, bátran és vidáman alakítják a jövőt.
A film vetítése eredeti nyelven (FRA) és magyar felirattal történik.
A film után beszélgetés is van, amire mindenkit várunk, de a részvétel nem kötelező. Read more about Ökoévad az ábramoziban
Eddig áprilisban és novemberben lehetőség volt a zöldhulladék elégetésére. Most már nem lesz.
Az Európai Unió által nyilvánosságra hozott adatok szerint rekordmennyiségű papírt és hullámkartont hasznosítanak újra Európában. Magyarország az átlag alatt teljesít.
Nemrégiben jelent meg a magyar médiában egy cikk Mégsem olyan jó a környezetnek a vászonszatyor címmel. Sokan megdöbbentek, a szkeptikusok pedig bizonyítva érezhették igazukat, a dán tanulmányra hivatkozó írás ugyanis nagyjából azt állítja: nehéz olyan mennyiségben használnunk a nejlonzacskókat, hogy azzal többet ártsunk a környezetünknek, mint egy vászonszatyorral, pláne, ha biopamutból készült. Az információ minket is gyomorba vágott, ezért utánajártunk, valóban így van-e.
Bejut a ghánai táplálékláncba az Európából érkező, illegálisan hasznosított elektronikai hulladékból származó néhány igen veszélyes vegyi anyag - mutatták ki környezetvédők a nyugat-afrikai ország fővárosa, Accra egyik nyomornegyedéből származó tyúktojások vizsgálatából.
Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újra feldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.
A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i kampuszának munkatársai azt vizsgálták, hogy a műanyagtermékek milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, majd megnézték, hogy milyen eszközökkel lehetne visszaszorítani az üvegházhatást okozó gázok hozzájuk kapcsolódó kibocsátását.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy végrehajtotta a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015-ben elindított 54 pontos cselekvési tervét. Ezek után három jogos kérdés merülhet fel az olvasóban: mi az a körforgásos gazdaság, megvalósult-e már ezek szerint Európában, és ha igen, akkor miért nem vettük észre? A kérdésekre azonban egyáltalán nem egyszerű válaszolni.
