Egy magyar átlagosan évente 379 kiló szemetet termel, vagyis naponta több mint egy kilónyit – derül ki az Eurostat összesítéséből. Ezzel jócskán a 480 kilós EU-átlag alatt van Magyarország, ráadásul a korábbi évekhez képest is csökkent a megtermelt szemétmennyiség. 2005-ben még 460 kiló volt ez nálunk, az unióban pedig fél tonnánál is több, átlagosan 515 kiló.
El kell ismernünk, hogy a műanyag mindenhol körülvesz minket: akár a tengerparton, akár az utcánkban sétálunk, akár az országúton megállunk. Vitathatatlan, hogy a műanyag sok tekintetben hasznos társadalmunk és gazdaságunk számára. De túlságosan nagy az a mennyiség, amelyet mindössze egyszer használunk, utána pedig eldobunk. Ha tiszta strandokat, tiszta óceánokat és tiszta utcákat akarunk látni, ezen változtatnunk kell.
A füst-öl, avagy a JÖN Alapítvány téli kampánya a fűtési szezonban tapasztalt hulladékégetés ellen, amiben felhívja a lakosság figyelmét a hulladékégetés veszélyeire. Közös ügyünk, hogy tegyünk ellene, hiszen a társadalom minden egyes tagját, szegényt és gazdagot is egyaránt érint. A hulladék égetése által a légtérbe kerülő mérgező anyagok súlyos megbetegedéseket okozhatnak.
Valamilyen gyakorisággal a magyar lakosság harmada éget hulladékot. Ezt mutatta ki az az országos reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat részére.
Miért tilos a hulladékégetés?
Mert nagyon egészségtelen, rengeteg mérgező anyag keletkezik ilyenkor, amely rákot, szívinfarktust, agyvérzést, a magzatok genetikai károsodását, impotenciát és más betegségeket okozhat. A hulladékégetés jogsértő tevékenység is, 500 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, sőt adott esetben bűncselekménynek is minősülhet. A kéményt is tönkreteszik a füstgázokba kerülő savak. Egyetlen, hulladékkal tüzelő, hulladékot égető háztartás, kisüzem kilométeres körzetben tudja elszennyezni a levegőt.
A festékek, festékmaradványok veszélyes hulladéknak minősülnek, a hulladékudvarokban viszont lakóingatlanonként 5 kg-nál többet nem lehet belőlük leadni. És a rendszer szigorú. Öt kilónál többet nem hagyhatunk az illetékes veszélyeshulladék-gyűjtő cégnél, még pénzért sem. Mi hát a megoldás?
Egy dán riportfilm szerint egy dániai szemétégetőben évente 12 tonna új ruha válik a semmivel egyenlővé. A legtöbb darabon még az árcímke is ott figyel. A svéd fast fashion óriás magyarázata nem éppen megnyugtató. Az pedig még sokkolóbb, hogy nem ők az egyetlenek, akik így kezelik az eladhatatlan ruhák kérdését.
