Számos újdonsággal rukkol elő az idén Münchenben a környezetvédelem világvására. Május 14. és 18. között tartják a víz-, szennyvíz-, hulladék- és nyersanyag-gazdálkodás nemzetközi kiállítását, amely minden eddiginél nagyobb területen, új elrendezésben és újabb témákat felkarolva várja a látogatókat. Az idei IFAT-hoz kapcsolódva új projektbe is belevágtak a szervezők: az öt ország összesen ötezer lakosa kikérdezésén alapuló IFAT Környezetvédelmi Index megalkotásába.
Akkorára nőtt a csendes-óceáni szemétfolt, hogy nagyjából Spanyolországot, Franciaországot, Németországot és Lengyelországot is egyben beterítené.
Ismert, hogy az amerikai állam progresszíven áll a környezetvédelmi témákhoz, és nagyon valószínű, hogy a címben jelzett javaslatot is elfogadja a helyi törvényhozás március 17-i ülésén. Az élővizek műanyagszennyezése nemcsak Kalifornia problémája: egy 2014-ben megjelent német tudományos kutatás a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszát vizsgálta, és kiderült, hogy 15 százalékkal több a vízben a műanyaghulladék, mint a halivadék.
Rich Horner, brit búvár tett közzé egy videót, amit merülés közben készített nem messze a népszerű búvárparadicsom, Bali partjaitól. Az óceán vizének élővilága alig látszik a rengeteg műanyag szeméttől.
Az óceáni halak gyomrában műanyaghulladékot találtak, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában is.
A tengerbe jutó műanyaghulladék az Északi-sarkvidéket sem kíméli, a műanyag mikroszemcséi beépülnek a tenger jegébe, és a sarkkörön túli élővilágot is veszélyeztetik.
Leginkább a megújuló energiákra szokták használni az alacsony karbontartalmú befektetés kifejezést. De a körforgásos gazdaság működését elősegítő hulladékfeldolgozók, a klímaerdők telepítése, és sok más minden is ebbe a kategóriába tartozik. A hosszútávú megtérülésre játszó nyugdíjalapok előszeretettel invesztálnak zöld befektetési célpontokba.
Ahogy az elmúlt több mint 10 évben, úgy március 24-én idén is lesz WWF Föld Órája. A szimbolikus 60 perces sötétség mellett azonban a világ legnagyobb önkéntes akciójának üzenete megújult: a kezdeményezés ezúttal a természeti értékekre hívja fel a figyelmet. A hazai főszervező, a WWF Magyarország izgalmas kihívást indított az esemény alkalmából.
A mai kamaszok életében jóval meghatározóbb a divat és az öltözködés, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A fast fashion, azaz gyors(an változó) és olcsó idénydivat, évszakonként cserélteti a menő ruhatárra vágyó fiatalok szekrényének tartalmát, hatalmas terhet róva ezzel a környezetre, a ruhákat gyártó munkásokra… és a szülők pénztárcájára. A környezet-tudatossághoz, fenntartható életmódhoz hozzátartozik az is hogy, tudjuk, mit jelent az etikus divat; tisztában vagyunk vele, hogy mit hordunk; szembenézünk a ténnyel, hogy részesei vagyunk a divatfogyasztás okozta problémáknak és próbálunk ezen változtatni.
Beszélgessünk ezekről a problémákról a serdülő korosztállyal! A beszélgetések legfőbb célja , hogy a tinédzser korosztály is kritikus legyen a divatiparral szemben, vásárlás előtt járjon utána az adott márkának/terméknek, és ne vegyen olyan ruhaneműt, amelyért mások – a varrónők, az élővilág és a környezet, illetve az élhető bolygótól megfosztott jövő generációk - keményen megfizetnek.
Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.