Miért együnk csúnya zöldséget?

Avagy miért jó környezetünknek, a gazdaságnak, ha a szabálytalan gyümölcsöt és zöldséget választjuk?

Avagy miért jó környezetünknek, a gazdaságnak, ha a szabálytalan gyümölcsöt és zöldséget választjuk?

Az ipari szimbiózis gyártó vállalatokat kapcsol össze, úgy, hogy az együttműködés mindegyik fél számára kölcsönös előnyökkel járjon. Lényege, hogy az egyik vállalatnál keletkező hulladék (pl. fémhulladék), a másik számára értékes nyersanyagként hasznosítható.


Egy kutatás szerint az anyák hozzáállása az egyik legfontosabb tényező abból a szempontból, hogy mennyire lesz tekintettel a környezetre egy fiatal felnőtt. Más tényezők is befolyásolják persze a fiatalok későbbi viselkedését a 12 évet felölelő tanulmány szerzői szerint, ez azonban az egyik legfontosabb komponens. A kutatásról az Association for Psychological Science számolt be.

A Genfi-tóban lévő műanyaghulladékok nagy mennyiségű méreganyagot tartalmaznak – figyelmeztetnek svájci és brit kutatók a Frontiers in Environmental Science folyóiratban publikált tanulmányukban.

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események a mezőgazdasági termelésre, ezáltal pedig az élelmiszerellátás biztonságára is hatással vannak, így az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben számos ezzel kapcsolatos problémával kell majd szembenéznie. A megoldáshoz elengedhetetlen az innovatív termelési és tárolási technológiák kifejlesztése és a hatékonyság növelése, de amint arra az április 22-i Föld Napja is emlékeztet, igen sürgető lenne a túlfogyasztás és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása is.

Júliustól tilos vékony műanyagszatyrokat importálni, jővőre pedig forgalmazni is Romániában.

A sikeres bécsi kezdeményezés mintájára a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány nyílt levélben javasolta Áder János köztársasági elnöknek az illegális hulladéklerakások környezeti problémájával kapcsolatban a hulladékrendőrség felállítását.

A hulladékcsökkentő, fogyasztásellenes életmód kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Az alábbiakban egy olyan kanadai családról olvashatunk, akik az út elején járnak.

Európában évente fejenként 500 kilogrammnyi szemetet termelünk, és a megvásárolt ételek 25 százaléka landol a kukában. A legtöbb hulladék az élelmiszerek csomagolásából adódik. A biológiailag nem lebomló zacskók például több száz év alatt tűnnek el a természetből, a tengerekben található hulladéknak a 75 százaléka műanyag zacskó. Pedig némi odafigyeléssel és egy-két könnyen elsajátítható praktikával akár hulladékmentessé is tehetjük a háztartásunkat, valamint csomagolásmentessé a vásárlást.