Nem elég szigorú az élelmiszercsomagoló anyagok szabályozása az Unióban, emiatt rendre mutatnak ki az élelmiszereinkben olyan kockázatos anyagokat, amelyek a csomagolásból jutottak bele. Vásárlóként nem tehetünk mást, mint hogy igyekszünk elkerülni a veszélyes anyagokat. Simon Gergely környezetkémikus írása.
Évente egy magyar ember átlagosan 379 kiló háztartási hulladékot termel a Eurostat 2016-os adatai szerint, ami bár az uniós átlag alatt van, még így is óriási mennyiségnek, több, mint napi egy kiló szemétnek számít fejenként!
"Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó" - mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa. Hozzátette: a mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, és kollégáival meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke állatvilágára.
A november 10-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján 1,5 milliárd forintot csoportosít át a kormány azonnali hatállyal a hulladékok elszállításának akadozása miatt kialakult kaotikus helyzet felszámolására. Nesze neked rezsicsökkentés.
Az Amazonas esőerdőnek már csak három százalékát kell kipusztítani, hogy megbillenjen az a vízciklus-egyensúly, ami támogatja és zölden tartja az erdőt.
Soha nem volt annyira aktuális a környezetszennyezés problémája, mint ma. Globális felmelegedés, klímaváltozás, erdőirtás, légszennyezés, fajok kihalása, elsivatagosodás... A világ híreinek állandó témái. Mi a helyzet a globális hulladékhalmozással?
Kongatják a vészharangokat, hogy pár évtizeden belül a végletekig eltúlzott fogyasztói magatartásunk következtében megfulladunk a saját szemetünkben, aminek legfőbb oka a mértéktelen műanyag hulladékhalmozás.
De lehet-e, illetve van-e hajlandóság változni, vagy rövid időn belül felzabál minket a szemét?
Honnan ered az az attitűd, hogy használjuk el, igázzuk le a világot? Miért csak taposunk az anyagilag véges anyaföldön, ami az életünk alapfeltétele? Read more about Vagy mind megfulladunk a szemetünkben?
Nagyon úgy néz ki, hogy műanyag van a testünkben. Mindannyiunknak. Ezt eddig is gondolhattuk, most viszont egy osztrák tanulmány igazolta is: mikroműanyagot mutattak ki emberi ürülékben. Nyolcból nyolcban – ugyanis ennyi 33 és 65 év közötti, különböző nemzetiségű ember vett részt a Bécsi Orvostudományi Egyetem és az osztrák Szövetségi Környezetügyi Hivatal vizsgálatában.
A műanyag csomagolóanyagok felhasználása globálisan egyre csak nő, amely egyre több környezeti és humánegészségügyi problémát idéz elő. 2015-ben az éves műanyagtermelés több mint 380 millió tonna (!!!) volt, ennek 40%-a műanyag csomagolás, ebből is kifejezetten élelmiszercsomagolás.
A műanyag csomagolások számos kártékony kémiai anyag forrásául szolgálhatnak mind a vásárlók, mind a velük kapcsolatos munkát végző dolgozók számára. A csomagolásokban található kémiai anyagok bejuthatnak az ételekbe, továbbá a gyártás, a használat, a hulladékkezelés valamint az újrahasznosítás során a környezetbe is. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy tudjuk, mely kémiai anyagok találhatók meg a műanyag csomagolásokban, illetve, hogy ezek közül mely adalékanyagok jelentenek tényleges kockázatot. Fontos emellett, hogy azokat az anyagokat, amelyek károsak vagy veszélyesek, más, biztonságosabb anyagokra cseréljük a gyártási folyamat során.
A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is.