A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.
Miközben az amerikai fogyasztók abban a hitben adják le elavult eszközeiket, hogy azok felelős újrahasznosításra kerülnek, a valóságban a mérgező szemét jelentős része illegális útvonalakon jut el Ázsia fejlődő országaiba. A Basel Action Network (BAN) „e-Trash Transparency Project” elnevezésű kutatása GPS-technológiával követte nyomon az e-hulladék útját, feltárva egy olyan hálózatot, amely a környezetvédelmi ígéretek mögé bújva árasztja el Thaiföldet és a környező országokat veszélyes anyagokkal. A jelentés rávilágít: az Egyesült Államokból exportált eszközök 25 százaléka köt ki illegális lerakókban vagy primitív feldolgozóüzemekben.
A globális hulladékgazdálkodási szektor jelentős növekedés előtt áll: a 2025-ös 10,58 milliárd dolláros piaci értékről 2032-re várhatóan 16,58 milliárd dollárra bővül. Az EIN News által közzétett legfrissebb iparági elemzés szerint a szektor éves összetett növekedési rátája (CAGR) eléri a 6,63%-ot. A folyamatot az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások, a gyorsuló urbanizáció és a körforgásos gazdaságra való globális átállás hajtja.
Éles diplomáciai és gazdasági feszültség alakult ki a ciprusi központi kormányzat és az önkormányzatok között, miután a Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette szándékát egy új hulladéklerakási adó (úgynevezett „burial fee”) bevezetésére. A Ciprusi Önkormányzatok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés „katasztrofális” pénzügyi helyzetbe hozná a helyi hatóságokat, a költségeket pedig végül a lakosságnak kellene megfizetnie. A polgármesterek szerint az állam saját infrastrukturális kudarcait próbálja adókkal palástolni.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a városi levegőben „óriási” mennyiségű mikroműanyag lebeg, jóval meghaladva a korábbi becsléseket. A mikroműanyagok beszivárognak a zöldterületekbe, amelyeket gyakran menedéknek tartanak a szennyezett városokban, miközben a szakértők „potenciális egészségügyi kockázatokra” figyelmeztetnek.
A Haifai Egyetem kutatói dokumentálták, hogyan épül be a műanyag a Holt-tenger üledékes rétegeibe. A kutatás szerint a tó partján keletkező új teraszok az elmúlt két évtized szennyezési hullámait őrzik, létrehozva egy olyan geológiai réteget, amely évezredekig hirdetheti az emberiség környezetpusztító hatását.
Minek szelektíven gyűjteni a hulladékot, ha úgyis összeöntik? – teszik fel a kérdést sokan még manapság is, amikor kifejezik értetlenségüket a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán. Pedig ez tévhit, a szelektíven összegyűjtött hulladék további sorsa pedig nem titok.
A közparkok zöldfelületeinek fenntartása folyamatos feladat, ezért kulcskérdés a kiszámítható, alacsonyabb gondozási igényű növénykiültetés. Az évelőágyás megfelelő tervezéssel egész éven át díszít, miközben csökkentheti a beavatkozások számát és a parkfenntartási költségeket.
Sokkoló eredményeket hozott a Buenos Aires tartomány tengerparti szakaszain végzett nyolcadik éves hulladékfelmérés. A Recobo hálózat által közzétett adatok szerint a regisztrált tengeri hulladék több mint háromnegyedét műanyag alkotja. A felmérés rámutat: a cigarettacsikkek és a mikroműanyag-töredékek jelentik a legnagyobb fenntarthatósági kihívást az argentin partvidéken.