Civilek

Magyarország úgy bánik termőföldjeivel és természetes területeivel, mintha azok kimeríthetetlenek lennének. A rendszerváltás óta csaknem 1,4 millió hektárnyi területet betonoztunk le, építettünk be, gyakran a legjobb minőségű termőföldeket. A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért nyilatkozatot kiadó tudósok legújabb felhívása szerint a talaj nem megújuló erőforrás: amit ma lebetonozunk, azt akár évtizedekre elveszítjük, ezért mihamarabbi szemléletváltásra van szükség.

A szintetikus biológia és az anyagtudomány találkozásából megszületett egy olyan programozható élettartamú, „élő műanyag”, amely a mindennapi használat során megőrzi stabilitását és funkcionalitását, egy külső inger hatására azonban maradéktalanul lebomlik. A Zhuojun Dai és kutatócsoportja által bemutatott innováció a hagyományos, évszázadokig bomló műanyagok fenntartható alternatíváját kínálja, ráadásul a folyamat során a rettegett mikroműanyag-szennyezést is kiküszöböli.

A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.

Amikor környezetszennyezésről beszélünk, legtöbbször a szeméthegyek vagy az olajfoltos óceánok jutnak eszünkbe. Van azonban a szennyezésnek egy olyan arca is, amely szabad szemmel nem látható, mégis egészen a felhőkig emelkedik, és beleszól abba, mikor esik az eső vagy a hó. A legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok és a rajtuk utazó baktériumok közösen “hackelik meg” a légköri folyamatokat.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) legújabb elemzésében keményen bírálta a MOHU hulladékgazdálkodási tevékenységét és a mögötte álló állami finanszírozást. A párt szerint az állam olyan feladatok elvégzéséért is kompenzálta a vállalatot, amelyet az valójában el sem végzett. Bár a biohulladék-gyűjtési rendszernek már milliókat kellene kiszolgálnia, a valóságban a szolgáltatás alig néhány településen érhető el, miközben a cég tetemes, 50 milliárd forintos veszteséget termelt.

Újabb nemzetközi sikert ért el a MiReHu Nonprofit Kft.: a Társaság bekerült a Global Recycling Foundation által meghirdetett Recycling Heroes 2026 verseny nyertesei közé.