Civilek

Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentéséért. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására.

Nagy visszhangja van annak a brit kezdeményezésnek, miszerint 2020-ra Nagy-Britanniában el szeretnék érni: ne maradjon semmi hulladék a rendezvények után, azaz a tömegesemények helyszínéről ne kelljen hulladéklerakókba semmit se szállítani.

Egy az összes eldobható italcsomagolásra kiterjedő kötelező betétdíjas rendszer bevezetésére vonatkozó javaslatot dolgozott ki a Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesülete (MÉHKE). Az Egyesület számításai szerint a kötelező betétdíjas rendszer elindítása hosszútávon több tízmilliárd forinttal növelné az állam bevételeit, s mintegy 10 ezer új munkahely megteremtéséhez járulna hozzá, miközben egyszerre segítené az európai uniós hulladékhasznosítási célok teljesítését, valamint a fekete és szürke termékáramok kizárását a piacról, s a hazai italgyártó szektor védelmét.

Újabb „ronda” rövidítés, amelyről talán még nem hallottunk. Pedig a RoHS-szabályozás (Restriction of Hazardous Substances, azaz a termékek veszélyesanyag-tartalmának korlátozása) bevezetéséről már a 2002/95/EK irányelvben döntött az Unió. Hazánkban a vonatkozó rendeletet 2006. július 1-től kell alkalmazni (16/2004 (X.8.) KvVM rendelet).

A fantázia szinte táncra perdül, ha valódi kihívással találja szembe magát: mit lehet kihozni valamiből, aminek már van egyfajta funkciója, sőt: betöltötte szerepét és másfajta hasznosításra vár? A kreatív lelket a kikukázott, haszontalannak titulált holmik csak megihletik, a róluk való lemondás helyett megmentésükre siet. Nem véletlen, hogy az újrahasznosítás jegyében vidám és fantáziadús holmik tarka serege születik a limlomból.

A természeti és kulturális környezet megóvását célzó négynapos rendezvénysorozat mindamellett, hogy teret ad a Magyarországgal szomszédos országokban (Románia, Szlovákia) élő magyar ajkú és hazai kreatív fiataloknak a szakmai találkozóra, azt is célul tűzte ki, hogy a környezetvédelmet, a népi hagyományaink motívumvilágát és a fenntarthatóságot új formába öntve – REmese Gyermekruhák bemutatása által – a lakosság és a sajtó figyelmébe ajánlja azt, mint megoldást a környezetvédelem problémáira, feladataira és a személyes felelősségvállalásra. Másfelől arra bátorítja a fiatal alkotókat, hogy olyan minőségi alkotásokat hozzanak létre a tárgyi és szellemi újrahasznosítás eszközével, amely új trendet alkot, és akár a nemzetközi gyermekdivat piacon is megállja a helyét. Ez esetben a program ideje alatt szervezett nyilvános divatbemutatók (Aréna Pláza), szakmai beszélgetések (Design Terminál) adnak egy impulzust a programban résztvevő fiataloknak.