A Magyar Természetvédők Szövetsége aktivistái egy élő „házat” alkotva látványos utcai akció keretében hívják fel a figyelmet arra, hogy az elkövetkező 2014-2020-as időszakban fontos, hogy az EU-s forrásokból több pénz jusson energiára és környezetünkre!
A magyar reklámok ötöde jogsértő, sokuk tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot mutat. A legtöbb problémás hirdetés a szórólapokon, plakátokon, és a reklámújságokban jelenik meg - derül ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) frissen publikált jelentéséből. A (vizsgált) akciós hirdetések fele átverésnek bizonyult, nem volt igaz a "99 százalékos gyógyulási arány", de a "magyar termék" sem mindig annyira magyar. Szexfronton viszont nagyot javult a helyzet.
A Greenpeace Magyarország kezdeményezése révén uniós kötelezettségszegési eljárás indul az almásfüzitői vörösiszap-tározóban folyó hulladéklerakás miatt. A zöld szervezet üdvözli az Európai Bizottság döntését. A hazai hatóságok elutasító magatartása és tétlensége vezetett odáig, hogy 2012 januárjában a szervezet kénytelen volt magasabb fórumon kezdeményezni a magyar környezet megóvását.
2014 és 2020 között számos lehetősége lehetne a helyi közösségeknek, hogy a saját maguk határozhassák meg, mire költik az Európai Unióból érkező forrásokat - ha erre a magyar kormány is lehetőséget ad. Ezekről a lehetőségekről és a tervek befolyásolásáról szólt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége konferenciája.
A Levegő Munkacsoport tudatában van annak, hogy a közüzemi díjak (energia, víz- és csatornaszolgáltatás, hulladék-elszállítás, kéményseprés) súlyos terhet jelentenek a háztartások nagy részének, és ezért elkötelezett ezen terhek csökkentése mellett. Ugyanakkor meggyőződése, hogy a mostani rezsicsökkentés szépségtapasz, amely a krónikus szerkezeti hibák elkendőzését szolgálja, és így nem is lehet tartós.
November 20-tól a Humusz Ház is csatlakozik a Rukkola könyvcserélde Happont átvevőhely hálózatához!
A Greenpeace vizsgálatai során többek között Magyarországon forgalmazott ruhákban is kimutatott káros, például hormonrendszert károsító vegyi anyagokat, és többször is bebizonyította, hogy a ruhagyártó cégek tevékenysége világszerte súlyos vízszennyezésekhez járul hozzá. Meddig jutott a ruhaipar a méregtelenítésben?
A hulladékgazdálkodási vállalkozások jóval önköltség alatt kénytelenek szállítani a szemetet. A rezsicsökkentés és az idén bevezetett hulladékgazdálkodási járulék teljesen sarokba szorította a cégeket, a szektorban a harmincszázalékos veszteség sem ritka.
A nagy olajvállalatok kitermelési tevékenysége gyakran súlyos környezeti katasztrófákhoz vezet. Ecuadorban az észak-amerikai Texaco 1964 és 1990 között folytatott kitermelése okozott jelentős természeti károkat az amazóniai vidéken. Az ecuadori kormány jelenleg azért küzd, hogy a Texacót időközben felvásárló Chevron ismerje el a felelősségét és térítse meg az érintettek számára a károkat.