Lakosság

Az Élő Környezetért felelős Minisztérium (ÉKFM) 2026. november 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) módosításának tervezetét. A hulladéktörvény módosítása elsősorban a hulladék-keretirányelvet módosító (EU) 2025/1892 irányelv átültetését szolgálja, a csomag azonban jóval túlmegy a technikai jogharmonizáción: több ponton szigorítja a koncessziós társaság, vagyis a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felelősségét, és új kimentési lehetőséget ad a hulladékbirtokosoknak, valamint a koncesszori alvállalkozóknak. Véleményt 2026. november 13-ig lehet küldeni.

Az akkumulátortüzek Európában ma már nem egy-egy üzem helyi gondját, hanem az egész uniós hulladékágazat rendszerszintű kockázatát jelentik. Ezt mondja ki a FEAD, az Európai Hulladékgazdálkodási Szövetség 2026. november 3-án közzétett becslése, amely először ad uniós nagyságrendet egy olyan jelenségnek, amelyet eddig főként nemzeti felmérésekből ismertünk. Október közepén részletesen elemeztük a német szakmai szövetségek tűztanulmányát, amely 181 üzem adataival mutatta meg, hogy öt év alatt közel háromszorosára nőtt a tüzek száma. A FEAD most ugyanezt a képet európai léptékben rajzolja fel – és a német adatok ebben már csak egy szeletet jelentenek.

Az elhasznált lítium-ion akkumulátorokból ma jellemzően fémeket nyernek vissza, a grafit pedig sokszor el is vész a folyamatban. A Worcester Polytechnic Institute (WPI) kutatói most olyan akkumulátor upcycling eljárást mutattak be, amely vegyes akkumulátor-hulladékból egyszerre állít elő nagy teljesítményű katódot és akkumulátor-minőségű grafit anódot. A kizárólag ezekből az anyagokból épített cellák nagyjából kétszer annyi töltési ciklust bírtak ki, mint a kereskedelmi alapanyagokból készült társaik. Az eredményeket az Advanced Energy Materials folyóirat közölte.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2026. október 21-én, a 609. plenáris ülésén 208 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett fogadta el a CCMI/268 jelű saját kezdeményezésű véleményt, amely a körforgásos készségek kérdését Európa versenyképességének és nyersanyag-biztonságának középpontjába helyezi. A dokumentum üzenete egyszerű, és a hulladékgazdálkodásban dolgozók számára különösen ismerős: a készülő uniós körforgásos gazdasági rendelet (Circular Economy Act) csak akkor fog működni, ha lesz, aki elvégzi a munkát. Valakinek meg kell terveznie a javítható terméket, üzemeltetnie kell az újragyártó sort, és válogatnia, feldolgoznia kell a másodnyersanyagot.

A környezetbarátként népszerűsített papír szívószálak és az alternatív alapanyagú termékek a gyártástól az ártalmatlanításig tartó teljes életciklusuk során jelentősebb környezeti terhelést okoznak több kulcsfontosságú mutatóban, mint a hagyományos műanyag változatok. Egy dél-koreai minisztériumi megbízásból készült átfogó vizsgálat 16 különböző környezeti hatategória mentén értékelte az egyszer használatos eszközöket, és megállapította, hogy a puszta anyagcsere nem jelent valódi megoldást a hulladékproblémára.

A hulladékképződés az EU-ban 2024-ben gyakorlatilag nem változott: az Eurostat 2026. október 29-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 2196 millió tonna hulladék keletkezett, ebből 765 millió tonna a nagy tömegű ásványi hulladékok nélkül. Ez utóbbi fejenként 1697 kilogrammot jelent. A számok mögött azonban egészen eltérő országprofilok húzódnak meg, és Magyarország esete jól mutatja, miért nem szabad egyetlen százalékból messzemenő következtetést levonni. Végigvesszük, ki termeli a hulladékot, mi történik vele, és mit mutatnak a magyar adatok.

Egy virág, amit eddig leginkább dekorációként és krémek alapanyagaként ismertünk, a jövőben akár az élelmiszeriparban is fontos alapanyag lehet. Egy friss kutatás szerint a körömvirág közel 9 gramm olyan fehérjét tartalmaz 100 grammonként, amely majonézben, salátaöntetekben vagy akár süteményekben is hasznosíthatók lehet. A felfedezés ráadásul egy jelentős élelmiszer- és növényi hulladék problémára is új megoldást kínálhat.

Amikor megérkezik az ősz, a kerttulajdonosoknak nemcsak a lehulló levelekkel és a hidegebb éjszakákkal kell számolniuk. Az egyre gyakoribb, intenzív esőzések is próbára teszik a kerteket. A tetőről, teraszról vagy a burkolt felületekről rövid idő alatt nagy mennyiségű lezúduló víznek ugyanis sokszor nincs ideje beszivárogni a talajba.

Cigarettacsikkből aszfalt – elsőre hangzatos szlogennek tűnik, a szomszédos Szlovákiában azonban már közúton is fut. A pozsonyi székhelyű Reneso (korábbi nevén EcoButt) a begyűjtött dohányszűrőkből és hevítéses dohánytöltetekből adalékszálat gyárt, amely az aszfaltkeverékekben a hagyományos cellulózszálat váltja ki.

Ha véletlenül sáros lesz a cipőnk vagy a kezünk, azonnal zsebkendő után nyúlunk. Sétálunk a parkban, gyönyörködünk a hatalmas fákban, de a természetet tisztes távolságból szemléljük. Hazaérve pedig az az első dolgunk, hogy alaposan megmossuk a kezünket. Mira Grönroos, a Finn Környezetvédelmi Intézet ökológusa szerint azonban éppen ezzel a túlzott óvatossággal ártunk magunknak a legtöbbet.