Lakosság

A globális okos hulladékgazdálkodási piac 2026-ra elérte a 3,12 milliárd dollárt, válaszul a városok és magánszolgáltatók összekapcsolt, modern működés iránti egyre növekvő igényére. 

Nyugat-Kenya cukornádtermelővidékein a betakarítási szezon nem csupán finomított cukrot hagy maga után. A préselést követően jelentős mennyiségű rostos maradvány, úgynevezett bagasz halmozódik fel a feldolgozóüzemek mellett. 

A Greenpeace International megbízásából készített, 2026. május 21-én közzétett friss kutatás kimutatta, hogy a világ két legnagyobb élelmiszeripari vállalata, a Nestlé és a Danone műanyag tasakokban forgalmazott bébiételei jelentős mennyiségű mikroműanyagot tartalmaznak. 

Horvátország kedden Sibenikben, az EU déli tagállamait tömörítő Med9-csoport környezetvédelmi minisztereinek találkozóján mutatta be a mikroműanyagok megfigyelésére szolgáló integrált rendszerét.

A Newcastle-i Egyetem vegyészmérnökeiből és villamosmérnökeiből álló kutatócsoportja egy olyan úttörő, visszafordítható ragasztót fejlesztett ki, amely alapjaiban változtathatja meg az elektronikai hulladékok (e-hulladék) újrahasznosítási folyamatait. Az innovatív anyag a hagyományos forrasztóónhoz hasonlóan képes az elektromos alkatrészek összekötésére, de egy egyszerű, zöld oldószeres mosással bontható, fenntartható megoldást kínálva egy egyre súlyosodó globális válságra.

XIV. Leó az első pápa, aki ellátogat a Nápoly melletti „Tüzek földjére”, melyet a helyi bűnszervezet évtizedeken át mérgező és veszélyes hulladék tárolására használt.

Öt nap alatt 154 tonna út menti illegális szemetet gyűjtött össze a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Föld napja alkalmából meghirdetett országos szemétgyűjtési akcióhéten.

A modern gazdaság egyik alapvető ellentmondása, hogy miközben technológiailag egyre fejlettebb termékeket gyártunk, azok jelentős része egyre nehezebben javítható. A ragasztott akkumulátoroktól és szoftveresen zárolt traktoroktól az egyszer használatos ételcsomagolásokig ugyanaz a logika rajzolódik ki: a jelenlegi rendszer nem a hosszú élettartamban, hanem a gyors cserében érdekelt. Pedig a javíthatóbb, tartósabb és újrahasználható rendszerek műszakilag régóta megvalósíthatók lennének. Akkor mégis miért nem ezek terjednek? Ennek járt utána a Körkörös.hu legfrissebb összeállításában, amelynek kiindulópontját a KSZGYSZ által szerkesztett Zöldgazdaság 2026 tanulmánykötet egyik, a javíthatóság dilemmáját elemző fejezete adta.

Ősszel és tavasszal a vidéki kertekben menetrendszerűen beindulnak a füstgyárak, ahol a lehulló falevelektől és nyesedékektől így próbálnak megszabadulni a kerttulajdonosok. Mióta és miért égetünk egyáltalán, van-e bármi haszna ennek a tevékenységnek, vagy minden további nélkül egyik napról a másikra megszüntethető lenne?Az avarégetés Magyarországon a XIX. század végéig gyakorlatilag ismeretlen fogalom volt. A vidéki Magyarországon (paraszti gazdaságokban) a lehullott levelekre és más növényi részekre értékként tekintettek. A leveleket az állatok alá alomként használták, melyet aztán a trágyadombra hordtak, ahonnan a következő évben szétterítették a veteményesben, ezzel gazdagítva a talajéletet. A házikerteket senki nem „takarította ki” ősszel, az alomként nem hasznosított növényi részeket egyszerűen helyben hagyták, majd a tavaszi munkák kezdetekor beforgattak a talajba. A nyesedéket és fás növényi részeket pedig szárítás után fűtési célra hasznosították.

A hazai hulladékgazdálkodási piac legalább 80 százalékát lefedő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) hivatalos, átfogó javaslatcsomaggal fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. A több tucat vállalatot tömörítő érdekképviselet egyetért a kormányzati felülvizsgálati szándékkal, ugyanakkor éles kritikát és konkrét jogi, illetve gazdasági tényeket – köztük egy friss bírósági ítéletet és a koncesszor erőfölényével kapcsolatos anomáliákat – sorakoztat fel a jelenlegi rendszer működésével szemben.