Szemétben fog megfulladni Magyarország is

A hulladékkezelés hazai infrastruktúrája alapvetően az EU-csatlakozás táján épült ki, az utóbbi években pedig drasztikusan csökkent a szektorba érkező tőke mértéke. Nincs miért beruházni, és nincs, aki beruházzon – az adminisztratív eszközökkel leszorított árak nem fedezik még az alapvető költségeket sem, az elvonások viszont látványosan megemelkedtek – többek között hulladéklerakási járulékot, elektronikus útdíjat, felügyeleti díjat és rekordmagas áfát kell fizetni a 2010 előtti időhöz képest, miközben az ügyfelektől beszedett díjak nagyjából a 2010-es szinten vannak.
Ez derült ki Lázár János kancelláriaminiszter múlt heti szokásos sajtótájékoztatóján. A végleges hulladékkezelési koncepción ugyan még dolgozik a kormány, az indoklás azonban egyértelmű: Magyarország nem lesz a hulladéklerakók országa. A hulladékkezelésben jártas civilek szerint azonban a szemétégetés hibás európai gyakorlat. A hulladékégetés drága, környezetszennyező és egészségkárosító technológia, ráadásul olyan ördögi kört idéz elő, amelyből nincs szabadulás.
Egy jó kávé maga a művészet, gondoljuk néha, amikor más vágyunk sincs, minthogy kiteljesedjünk a koffein által. Egy fiatal japán képzőművésznő azonban még ennél is tovább ment.
Az ENSZ 2030-ra szeretné felszámolni az éhezést a Földön. Merészen hangzik, de mi is részt vehetünk abban, hogy sikerüljön. Minden évben október 16-án tartják élelmezési világnapot, aminek alkalmából idén 30 tonna élelmiszert oszt szét a Magyar Élelmiszerbank.
Ilyennek ismered az utcai szemetest? Van, ahol mindez már a múlté.
Szeméttelepről összegyűjtött ócskaságok, kiválogatott, megunt tárgyak kelletik magukat egy menő üzletben. A boltot a köztisztasági vállalat üzemelteti. Nemrég új helyen nyitottak, hogy elérhetőbbek legyenek.
Uniós támogatású nagyberuházás indul Karcagon, melynek célja a PET-palackba csomagolt ásványvíz és üdítőitalok iránti folyamatos keresletnövekedéssel járó környezeti terhelés minimálisra csökkentése, illetve hogy hosszú távon akár száz százalékban is lehetséges legyen az élelmiszeripar csomagolásakor keletkező PET műanyaghulladék, mint másodnyersanyag újrahasznosítása.