Lakosság

Az Élő Környezetért felelős Minisztérium (ÉKFM) 2026. november 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) módosításának tervezetét. A hulladéktörvény módosítása elsősorban a hulladék-keretirányelvet módosító (EU) 2025/1892 irányelv átültetését szolgálja, a csomag azonban jóval túlmegy a technikai jogharmonizáción: több ponton szigorítja a koncessziós társaság, vagyis a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felelősségét, és új kimentési lehetőséget ad a hulladékbirtokosoknak, valamint a koncesszori alvállalkozóknak. Véleményt 2026. november 13-ig lehet küldeni.

Az akkumulátortüzek Európában ma már nem egy-egy üzem helyi gondját, hanem az egész uniós hulladékágazat rendszerszintű kockázatát jelentik. Ezt mondja ki a FEAD, az Európai Hulladékgazdálkodási Szövetség 2026. november 3-án közzétett becslése, amely először ad uniós nagyságrendet egy olyan jelenségnek, amelyet eddig főként nemzeti felmérésekből ismertünk. Október közepén részletesen elemeztük a német szakmai szövetségek tűztanulmányát, amely 181 üzem adataival mutatta meg, hogy öt év alatt közel háromszorosára nőtt a tüzek száma. A FEAD most ugyanezt a képet európai léptékben rajzolja fel – és a német adatok ebben már csak egy szeletet jelentenek.

Az elhasznált lítium-ion akkumulátorokból ma jellemzően fémeket nyernek vissza, a grafit pedig sokszor el is vész a folyamatban. A Worcester Polytechnic Institute (WPI) kutatói most olyan akkumulátor upcycling eljárást mutattak be, amely vegyes akkumulátor-hulladékból egyszerre állít elő nagy teljesítményű katódot és akkumulátor-minőségű grafit anódot. A kizárólag ezekből az anyagokból épített cellák nagyjából kétszer annyi töltési ciklust bírtak ki, mint a kereskedelmi alapanyagokból készült társaik. Az eredményeket az Advanced Energy Materials folyóirat közölte.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2026. október 21-én, a 609. plenáris ülésén 208 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett fogadta el a CCMI/268 jelű saját kezdeményezésű véleményt, amely a körforgásos készségek kérdését Európa versenyképességének és nyersanyag-biztonságának középpontjába helyezi. A dokumentum üzenete egyszerű, és a hulladékgazdálkodásban dolgozók számára különösen ismerős: a készülő uniós körforgásos gazdasági rendelet (Circular Economy Act) csak akkor fog működni, ha lesz, aki elvégzi a munkát. Valakinek meg kell terveznie a javítható terméket, üzemeltetnie kell az újragyártó sort, és válogatnia, feldolgoznia kell a másodnyersanyagot.

A környezetbarátként népszerűsített papír szívószálak és az alternatív alapanyagú termékek a gyártástól az ártalmatlanításig tartó teljes életciklusuk során jelentősebb környezeti terhelést okoznak több kulcsfontosságú mutatóban, mint a hagyományos műanyag változatok. Egy dél-koreai minisztériumi megbízásból készült átfogó vizsgálat 16 különböző környezeti hatategória mentén értékelte az egyszer használatos eszközöket, és megállapította, hogy a puszta anyagcsere nem jelent valódi megoldást a hulladékproblémára.

A hulladékképződés az EU-ban 2024-ben gyakorlatilag nem változott: az Eurostat 2026. október 29-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 2196 millió tonna hulladék keletkezett, ebből 765 millió tonna a nagy tömegű ásványi hulladékok nélkül. Ez utóbbi fejenként 1697 kilogrammot jelent. A számok mögött azonban egészen eltérő országprofilok húzódnak meg, és Magyarország esete jól mutatja, miért nem szabad egyetlen százalékból messzemenő következtetést levonni. Végigvesszük, ki termeli a hulladékot, mi történik vele, és mit mutatnak a magyar adatok.

Az upcycling és downcycling kifejezések ma már a műanyagipar szinte minden szintjén jelen vannak, a laboratóriumi közleményektől a termékcímkékig. A Manchesteri Egyetem három kutatója most egy átfogó perspektívatanulmányban teszi fel a kérdést: mit is jelent valójában a „fel” és a „le”, ha egy műanyag új életet kap? A válaszuk kényelmetlen. Az irány kijelölése legtöbbször értékítélet, nem mérési eredmény, és ez akadályozhatja a körforgást, sőt a zöldre festést is elősegítheti.

A csomagolási hulladék az EU-ban 2024-ben sem kezdett csökkenni. Az Eurostat 2026. október 22-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 81,5 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami lakosonként 181,0 kilogrammot jelent: 3,2 kg-mal többet, mint egy évvel korábban, és 19,6 kg-mal többet, mint 2014-ben. A műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya kissé javult, de messze nem olyan ütemben, ahogy azt a 2030-as uniós célok megkövetelnék.

Európa széttagolt és következetlen hulladékadózási rendszere közvetlenül veszélyezteti a lerakók visszaszorítására, az újrahasznosítás megerősítésére és az energiabiztonság növelésére irányuló uniós célkitűzéseket – figyelmeztet az RDF Industry Group (RDFIG) friss, 38 európai országot felölelő átfogó jelentése. A nemzetközi iparági szövetség arra szólítja fel az Európai Unió és a nemzeti kormányok döntéshozóit, hogy hangolják össze a hulladéklerakási díjakat és az energetikai hulladékhasznosítás (Energy from Waste – EfW) adóztatását. A cél annak biztosítása, hogy a maradványanyagok kezelési útvonalait a rendelkezésre álló kapacitások, az energetikai hatásfok és a környezeti teljesítmény határozza meg, ne pedig a mesterségesen torzító, eltérő nemzeti adóterhek.

Európai éghajlati paktum nagykövetek jelentkezését várják – olyan tevékeny emberekét, akik aktívan tesznek a környezetért, vagy szeretnének többet megtudni a klímaváltozásról, és másokat is inspirálni a környezetvédelemre. A jelentkezők egy inspiráló közösség részei lehetnek – hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatnak és együtt tehetnek egy élhetőbb jövőért.