Az élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelő élelmiszereinkből nem megfelelő csomagolással, gyenge minőségű edényekben és evőeszközökkel elkészítve és tálalva készíthetünk egészségtelen táplálékot. Ebből a problémakörből kiemelhetők a melamin és egyéb műanyag edényeink és evőeszközeink, továbbá márkajelet nem viselő rozsdamentes eszközeink. A RASFF mérései szerint közös sajátosságuk, hogy dél-ázsiai eredetűek. Minden bizonnyal olyan adatbázisrészről ejtünk itt most szót, amely jövőbeli bővülése várható, hiszen műanyag palackjainkra, zacskóinkra és csomagolóeszközeinkre még nem terjed ki részletesen ez az adatbázis.
Rob Greenfield harminc napra mozgó szemétkupaccá változott, de célja nemes. Ezzel az akcióval akarja az átlagember képébe vágni saját szemetét, a jó esetben kukában, rossz esetben út szélén elhagyva gyűlő borzasztó mennyiségű vackot.
A szakemberek hét földrajzi régióra kiterjedően vizsgálták a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroműanyagok – öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskék – természetben való előfordulását. A jelentés szerint az évente az óceánokba kerülő nagyjából 9,5 millió tonnányi plasztikhulladék 15-31 százalékát tehetik ki ezek a mikroműanyagok, amelyeknek csaknem kétharmada az autógumik kopása és a műszálas ruhák mosása révén kerül a természetbe.
Tudjuk, hogy az óceánok tele vannak műanyaggal, veszélyeztetve a vízi élőlények egészségét, sokszor az életét is. Közösségi oldalakon a héten sok megosztást kapott egy olyan videó, melyen egy teknős az orrába fúrodott szívószállal látható. Az eset kapcsán Tóth Andrea, a zero-hulladék blog gazdája írt a szívószálakról és arról, hogy mivel válthatjuk ki a műanyag változatot.
Kerozin és a fatüzelés helyett napenergia, életmentő műtétekhez világítást és áramot biztosító orvosi táska, a bor erjedése során keletkező szén-dioxid a jacuzziban - környezettudatos innovációkat mutatunk be, amelyek nemcsak a rezsiköltségből faragnak lejelentősebb összeget, hanem képesek megváltoztatni az életminőségünket. Azt, hogy ötletekből Magyarországon sincs hiány, az új hazai fenntarthatósági díj, az Energy Globe Award döntős projektjei bizonyítják, melyek közül közönségszavazás dönt a győztesekről.
A helyi környezetvédelmi szervezetek elutasítják a Párkányba tervezett hulladékégetőt és kezdeményezték az ügyben a nemzetközi hatásvizsgálati eljárás megindítását.