Lakosság

Körülbelül egymillió tonna műanyagadalék szivárog az óceánokba évente – állapította meg a svájci Earth Action (EA) kutatóintézet, ami kedden adott ki egy felmérést arról, hogy a műanyagok előállítási vagy felhasználási folyamata során hozzáadott vegyi anyagok milyen szintű szennyezést okozhatnak. A felmérés alapján az MTI azt írja, hogy csak a csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a tengerekbe, és az olyan hétköznapi termékek, mint a szövetanyagok vagy a gumiabroncsok miatt pedig akár 30 ezer tonnát meghaladó mennyiség is szivároghat a tengerekbe, óceánokba.

Egyes finn éttermek 12-30 eurós pótdíjat kezdtek kivetni azokra a vendégekre, akik nem eszik meg teljesen a kirendelt ételt. A Sipoo-ban működő thai étterem ételpazarlás csökkentését célzó módszere már Finnország más részein is terjed.

Újbuda Önkormányzata és az Újbuda Prizma Kft. idén is megszervezi őszi nagytakarítási programját a kerület közterületein, mely idén elsősorban a lehullott avar összegyűjtésére fókuszál. Az intenzív takarítási akcióval párhuzamosan a kerületi lakosok az előző évekhez hasonlóan továbbra is ingyenesen igényelhetnek komposztkereteket és zöldhulladékgyűjtő-zsákokat.

A tavaszi vadvirágos gyepek tarra vágása mellett az ősszel hulló levelek „gondos” eltakarítása az egyik legnagyobb csapás az élővilágra, melyet minden évben elkövetünk kertjeinkben. Ráadásul csupán egy berögzült szokás, hibás szemlélet alapján cselekszünk, amikor magunkhoz ragadjuk a gereblyét és a kukászsákot. Ideje lenne változtatnunk ezen a gyakorlaton és felismernünk, milyen káros hatású mindez kertünk ökoszisztémájára nézve.

A víz a legjobban ellenőrzött élelmiszerünk. Ez viszont sajnos korántsem jelenti azt, hogy ami a csapból folyik, az egyben egészséges is. De vajon ki van veszélyben, és mit tehetünk, hogy garantáltan egészséges ivóvízhez jussunk?

A mikroműanyagok napjaink legapróbb ellenségei közé tartoznak, jelenlétük pedig egyre jelentősebb világunkban. Szárazföldi környezetünkben, Földünk vizeiben és bármilyen hihetetlenül is hangzik, már a felhőkben is megtalálhatók ezek a parányi részecskék. Nemrégiben két japán hegycsúcs közelében, felhőkből gyűjtött vízmintákban is kimutatták ezeket a mikroműanyagokat, azonban ez még mindig nem a legfurcsább előfordulási helyük.

Hőmérséklet, csapadékmennyiség, talajminőség, napsütéses órák száma – csupán néhány tényező, melyek alapjaiban befolyásolják egy adott növény túlélési esélyeit. Akinek vannak szobanövényei, esetleg kertjében veteményes és gyümölcsfák találhatók, virágok pompáznak, az nagyon jól tudhatja, mekkora jelentősége van az időjárási körülményeknek a növények szépségére és egészségére, és mennyire nem mindegy, hogy melyik növényt hova helyezi el a területen belül. Azonban az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenésével e körülmények is átalakulóban vannak. De vajon hogyan alkalmazkodnak ehhez természetes ökoszisztémáink?

Most ültessük el a hóvirágok hagymáit, hogy elsőként köszönthessenek bennünket a tavasz első hírnökei.