Lakosság

2026. október 14-én az Ingka Csoport bejelentette, hogy az IKEA second-hand piactér hivatalosan is elindult a németországi vásárlók számára. A Hofheim-Wallau-i központból irányított új, digitális platform elsődleges célja, hogy a vásárlók közvetlenül egymástól tudjanak használt bútorokat és lakáskiegészítőket vásárolni, illetve eladni. A kezdeményezés nemcsak a fenntarthatóságot támogatja, hanem reagál a fogyasztói szokások drasztikus változására is.

A hagyományos, fosszilisalapú műanyagok tartóssága ugyan megteremtette a modern anyaggazdaságot, de egyre növekvő környezeti károkat is okoz, mivel mikroműanyagokra bomlik, ami világszerte szennyezi az ökoszisztémákat. Egy frissen végzett kutatás során olyan bambusz kompozit anyagot fejlesztettek ki, amely támogathatja a fosszilisalapú műanyagoktól való globális elmozdulást.

Ha megnyomjuk egy futócipő talpát, a rugalmas rész poliuretán habból áll. A gyártás során a habot tartós szerkezetűvé keményítik, így nem lehet egyszerűen megolvasztani és újraformázni. Egy mesterségesen előállított enzimnek köszönhetően viszont sikerült a habanyag egy részét három nap alatt újrafelhasználható vegyi anyagokká bontani.

Jelentős hulladékkezelési megállapodást kötött az Alteo egyik leányvállalata egy piacvezető multinacionális akkumulátorgyártóval. A szerződés akár évi 3,8 milliárd forintos árbevételt is eredményezhet a társaságnak – derül ki az Alteo kedden közzétett tőzsdei közleményéből.

Az upcycling és downcycling kifejezések ma már a műanyagipar szinte minden szintjén jelen vannak, a laboratóriumi közleményektől a termékcímkékig. A Manchesteri Egyetem három kutatója most egy átfogó perspektívatanulmányban teszi fel a kérdést: mit is jelent valójában a „fel” és a „le”, ha egy műanyag új életet kap? A válaszuk kényelmetlen. Az irány kijelölése legtöbbször értékítélet, nem mérési eredmény, és ez akadályozhatja a körforgást, sőt a zöldre festést is elősegítheti.

A csomagolási hulladék az EU-ban 2024-ben sem kezdett csökkenni. Az Eurostat 2026. október 22-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 81,5 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami lakosonként 181,0 kilogrammot jelent: 3,2 kg-mal többet, mint egy évvel korábban, és 19,6 kg-mal többet, mint 2014-ben. A műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya kissé javult, de messze nem olyan ütemben, ahogy azt a 2030-as uniós célok megkövetelnék.

Európa széttagolt és következetlen hulladékadózási rendszere közvetlenül veszélyezteti a lerakók visszaszorítására, az újrahasznosítás megerősítésére és az energiabiztonság növelésére irányuló uniós célkitűzéseket – figyelmeztet az RDF Industry Group (RDFIG) friss, 38 európai országot felölelő átfogó jelentése. A nemzetközi iparági szövetség arra szólítja fel az Európai Unió és a nemzeti kormányok döntéshozóit, hogy hangolják össze a hulladéklerakási díjakat és az energetikai hulladékhasznosítás (Energy from Waste – EfW) adóztatását. A cél annak biztosítása, hogy a maradványanyagok kezelési útvonalait a rendelkezésre álló kapacitások, az energetikai hatásfok és a környezeti teljesítmény határozza meg, ne pedig a mesterségesen torzító, eltérő nemzeti adóterhek.

Európai éghajlati paktum nagykövetek jelentkezését várják – olyan tevékeny emberekét, akik aktívan tesznek a környezetért, vagy szeretnének többet megtudni a klímaváltozásról, és másokat is inspirálni a környezetvédelemre. A jelentkezők egy inspiráló közösség részei lehetnek – hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatnak és együtt tehetnek egy élhetőbb jövőért.

A műanyagokban lévő vegyi anyagok ma már szinte minden pillanatunkat végigkísérik: ott vannak az ételünk csomagolásában, a ruháinkban, a gyerekjátékokban, a konyhai eszközökben és a tisztálkodószerekben is. A londoni székhelyű Environmental Justice Foundation (EJF) 2026. szeptember 30-án megjelent „Poison Plastics” jelentése a világ legnagyobb, műanyag-adalékokat összegző adatbázisát, a PlastChemet elemezte újra – és az eredmény nem megnyugtató. A vizsgált mindennapi termékcsoportokban azoknak a vegyületeknek, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre, 92,8%-a magas egészségügyi kockázatot jelent, miközben a többségük semmilyen nemzetközi szabályozás alá nem esik.

A textilből-textil újrahasznosítás ma nem elsősorban a technológián bukik el, hanem a finanszírozáson. Ezt állítja az Accelerating Circularity nonprofit szervezet 2026 októberében megjelent jelentése, amely azt vizsgálta, milyen feltételekkel adnának ma kereskedelmi bankok és befektetők pénzt egy-egy ruhából ruhát gyártó újrahasznosítási eljárásra. A válasz kijózanító: a tizenhárom vizsgált technológiai változatból mindössze háromnál nincs olyan kockázat, amely eleve kizárná a piaci finanszírozást – és ezek pont azok, amelyek a lakossági használtruha-tömegnek csak kis szeletét tudják feldolgozni.