Kormányzat
Jogalkotás, jogalkalmazás, gazdasági ösztönzés vagy szankcionálás, a keretek meghatározása, tervezés, irányítás és szabályozás. A kormány, a parlament és a közigazgatás felelőssége abban áll, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyben a gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek úgy érvényesülnek, hogy egyik sem a másik rovására növekszik. Megfelelő törvények meghozatalával és következetes betartatásával, valóban zöld adókkal és támogatásokkal, emberléptékű beruházásokkal, távlatos gondolkodással és bátor rövid távú beavatkozásokkal a mindenkori kormányzat rengeteget tehet azért, hogy a jelen és jövő nemzedékek életminősége javuljon. Ugyanis ez, az emberek boldogulása, jobb életminősége a valós cél. Ebben pedig a jó gazdasági teljesítmény csak egy eszköz, nem pedig cél, a környezet pedig nem kizsákmányolandó természeti erőforrás és hátráltató tényező, hanem keretet adó előfeltétel. Reméljük, előbb utóbb valóban példamutató, önmérsékletet tanúsító és hiteles kormányzata lesz Magyarországnak, amely szintén hisz és tesz abban, amit a mi úgy foglaltunk össze négy szóban, hogy „Teljes Élet – Nulla Hulladék!”
2012. április 24.
A legjobban teljesítő EU-tagállamokban az újrafeldolgozás aránya akár a 70%-ot is eléri, és szinte nem temetnek el hulladékot, miközben más tagállamokban továbbra is a hulladéknak több mint háromnegyede kerül lerakókba. |
2011. február 16.
Mennyit fizessünk a „szemétszállításért”, vagyis inkább a hulladékkezelésért? Nem jutunk egyről a kettőre a hulladékcsökkentés terén. Pedig mit látunk? Egyre több EU-konform hulladékkezelő központ nyílik, ahol mindent szépen szétválogatnak, de az a mennyiség, ami a háztartásokból kikerül, nem hogy csökken, inkább nő. A szolgáltatók – ha másért nem, az EU-s támogatások miatt – egyre környezettudatosabbak, de mi nem. Ennek egyik oka, hogy mindegy mennyi a hulladékunk, ugyanannyit fizetünk. |
2010. szeptember 02.
A média hatalom, méghozzá zöld hatalom. Az esetek jelentős részében mindennapi apróságokon múlik a környezettudatosság. Olyan gyakorlatokról van itt szó, ami alig igényel beruházást, háttérismereteket, tudást viszont annál inkább. A média szerepe összetett: feladata, hogy minél szélesebb körben terjessze a környezettudatos életmóddal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, a nyilvánosság elé tárja a jelenlegi fogyasztási minták által okozott környezeti terhelés mértékét és okait. |
2010. augusztus 23.
Példák Ausztriából, Belgiumból, Finnországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból. |
2010. július 27.
Az Országgyűlés elfogadta a közbeszerzési törvény módosítását - amely augusztus 1-től hatályos. A jövő hónap elejétől a termelőtől akár közvetlenül a menzára is kerülhet áru. |
2010. július 17.
A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült. Balogh Emese összeállítása |
2010. július 11.
A Copenhagen Resource Institute munkatársának, Dr. Herczeg Mártonnak munkahelyi és dániai tapasztalatai alapján is van mit mondania a hulladékkérdésről. Gaborják Éva interjúja. |
2010. július 11.
A 2009-2013-as OHT nem jelent érdemi előrelépést az előző öt évhez képest. A megelőzés témáját továbbra is diszkréten kerülik, a felállított prioritások nem felelnek meg az uniós és a józan ész követelményeinek, és még mindig nincsenek megbízható alapadatok a települési szilárd hulladékról. Kalas György munkája |
2010. március 29.
A környezeti károk miatt a palackozott víz betiltása mellett szavazott egy ausztrál kisváros lakossága. Az ötödik kontinensen évről-évre egyre több palackozott vizet vásárolnak. Közben Új-Dél-Wales ausztrál szövetségi állam kormányfője is bejelentette, hogy megtiltják a kormányszerveknek a palackos víz vásárlását – írta egy ausztrál lap. |
2010. február 16.
Finnország országos hulladékgazdálkodási tervének célja, hogy 2016-ra kétharmadával csökkentse a lerakókra kerülõ települési szilárd hulladék mennyiségét. |