Lakossági komposztálás Szekszárdon
A hazai önkormányzatokról nem igazán mondható el, hogy látványos erőfeszítéseket tennének a környezetvédelem amúgy sem túl felkapott ügyéért: a problémát leginkább tizedrangú kérdésként kezelik, melynek orvoslására már nem nagyon jut pénzük.Hogy ezt lehet másképp is csinálni, arra ott van jó példának Szekszárd.
A város vezetõsége felismerve a nagy mennyiségû kommunális hulladék keletkezésében rejlõ veszélyt, igyekszik megoldásokat találni a gondok csökkentésére. Még 1994-ben különálló, hosszútávú programokat szerveztek a szárazelemek, majd késõbb a háztartási veszélyes hulladékok, illetve az üveg begyûjtésére; két éve pedig tovább bõvítették a repertoárt: komposztálási programot indítottak a lakosság körében.
Mivel szerettek volna minél szélesebb köröket megmozgatni, felhívást tettek közzé a helyi sajtóban, TV-ben, rádióban és iskolákban: az elsõ 200 komposztálókeretet ingyen ajánlották fel (a többit térítés ellenében vehették át a jelentkezõk), sõt, a résztvevõk 20 százalékos szemételszállítási díjkedvezményt is kaptak. Az oktatással és szaktanácsadással is megtoldott program fogadtatása igen kedvezõ volt, bár egyelõre még akad további rendezésre váró részlet (a kiadott komposztládák használatának ellenõrzése, tanácsadás, visszajelzések begyûjtése). Ám a dolognak itt koránt sincs vége. Tavaly a Polgármesteri Hivatal támogatásával komposztáló mintatelepeket hoztak létre többek közt az Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola Gyakorló Óvodájában, illetve a saját kertészettel rendelkezõ Kolping Szakiskolában. Ez utóbbi olyan referenciatelepnek számít, ahol különféle komposztálási eljárásokat és módszereket mutatnak be. Hogy az idei év se teljen programfejlesztés nélkül, újabb kísérletbe kezdtek: a tavaszi akció keretében az önkormányzat aprítógépet bérelt, mellyel a szolgáltatást igénybe vévõ gazdák mintegy 110.000 négyzetméternyi területen szõlõvenyigét és gyümölcsösökbõl származó nyesedéket saraboltathattak szét, hogy aztán az is a komposzthalomra kerüljön. A szekszárdi döntéshozók a helyi Kertbarát kör segítségével - minimális térítési díj ellenében - ezt a lehetõséget is rendszeresíteni kívánják a tavaszi metszések idõszakára.
A szekszárdiak tehát elindultak, méghozzá jó irányba. Igaz ugyan, hogy a folyamatban lévõ programok egy része további alakítgatásra szorul, de hát a tanulópénzt köztudottan mindenhol meg kell fizetni. Ha a képzõdõ szemét mennyiségét egyenlõre nem is tudják nagyságrendekkel csökkenteni, környezeti tudatformálás terén máris fényévekkel elõbbre vannak a legtöbb hazai önkormányzatnál.