Ha eladhatatlan az áru: zúzzák vagy bálázzák
| Válogatás nélkül bezúzatták a leltározó diákokkal a kiselejtezett árut. Az illetékesek cáfolnak és alaptalan rágalmazásról beszélnek.
Hétfő éjszaka leltároztak a TESCO Kecskeméti áruházában, közismert nevén a „nagy-tescoban”. Diákmunkásként fiatalok is besegítettek a vonalkód nélküli, sérült áru, lejárt szavatosságú élelmiszer összegyűjtésében. Egyikőjük arról számolt be: a kiselejtezett játékok, ruhaneműk, élelmiszerek, kozmetikai cikkek egy zúzógépbe kerültek.
– Potyogtak a könnyeim, amikor plüssjátékot, homokozó szettet, füzeteket dobáltam a zúzóba – mesélte reggel az éjszakát végigdolgozó diák. – Válogatás nélkül mindent belekerült: büdös sajt, rothadt dinnye, láthatósági mellény, sampon, klaviatúra. Végig biztonsági őr felügyelt bennünket, nehogy zsebre tegyünk valamit. Amikor látta, hogy sírok, távolabb állt. Érdeklődtünk, miért nem lehet például a füzeteket külön szedni az egyéb papírokkal együtt. Azt mondták: a karton az papír, külön is gyűjtik, a füzet nem az, mehet a „zúzdába”. Egy játékmacinak kajla volt a füle, a homokozó szettből hiányzott egy lapát, ezért került selejtbe. Sok árunak viszont semmi baja nem volt, azért szedtük le a polcról, mert nem volt vonalkódja. Több tucat sampon azért lett kiselejtezve, mert a hátoldaláról hiányzott a vonalkódos címke. Az üveges savanyúság gondolkodóba ejtette a benti dolgozókat, ezt végül visszavitték a raktárba, hogy majd lesz vele valami. Egy poroltó készülékről a biztonságiak úgy döntöttek: talán mégsem kellene a zúzó gépbe dobni.
Nyolc bevásárlókocsira való árunak viszont kíméletlenül ez lett a sorsa.
Ezt most tényleg tönkreteszitek? – kérdezték a diákok az egyik piros pólós tescós dolgozótól. A válasz ez volt: Szerinted? Bepróbálkoztak azzal is, esetleg miért nem adják rászoruló, szegény családoknak a kiselejtezett árut. Van itt különb is. Egyéként pedig egyszerűbb a veszélyes hulladék felárát megfizetni és elszállítatni a selejtet, mint szelektálni, raktározni, megszervezni a felhasználását – kapták a „bentiektől” a választ.
A hallottakat megosztottuk a Tesco-Global Zrt. kommunikációs vezetőjével. Hackl Mónika rosszindulatú, alaptalan vádnak tartja az áruk válogatás nélküli bezúzását.
– Elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen megtörténhet, hiszen teljes mértékben ellentmond az üzletpolitikánknak, a kecskeméti áruházunk vezetője is felháborodva cáfolta a dolgot – reagált az illetékes. – Áruházainkban minden fajta hulladékot szelektíven gyűjtünk: göngyöleget, csomagolóanyagot, PET palackot, alumínium dobozt stb. Nagyon sok energiát fordítunk erre. Azt az árut, ami az eladásból visszavonásra kerül, lehetőség szerint jótékony célokra fordítjuk. A ruhaneműt például központi raktárunkba gyűjtjük onnan a Magyar Élelmiszer Bank Egyesület saját raktárába szállítja és továbbadja más karitatív szolgálatoknak. Leltározást évente egyszer végeznek áruházaink, évzárás után, rendszerint március elején. Nagyobb hiány észlelése esetén, ún. „ismeretlen veszteség felderítése” okán soron kívül is leltároz egy-egy üzlet. Ilyenkor lekerül a polcokról a címke nélküli, beazonosíthatatlan áru. Ha nem élelmiszerről van szó, nincs szavatossági idő és az áru beazonosítható, az árcímkét pótolják. Van, amit csökkentet áron értékesítünk, ha mégsem talál gazdára, jótékony célra ajánljuk. Egyedül a lejárt szavatosságú élelmiszert nem lehet karitatív célokra használni és nem is tesszük. Ami a kecskeméti diák beszámolóját illeti, csak félreértés lehet. Vannak bálázó gépek a raktárainkban, ezek tömörítik és bálázzák a PET palackokat, alu-dobozokat, mivel így gazdaságos a szállításuk, illetve ilyen formában veszik át tőlünk az újrahasznosítók. De szó sincs az áruk válogatás nélküli bezúzásáról.
Megkérdeztünk a környezetvédőket is. A Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) szerint a hulladékgazdálkodási törvény előírja, hogy a gyártók, forgalmazók kötelesek begyűjteni a tevékenységük során keletkezett hulladékot, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Külön jogszabály híján azonban nem kötelesek szelektíven gyűjteni, sem az újrahasznosításról gondoskodni, elegendő, ha szabályosan lerakóra vitetik vagy hulladékégetőbe szállíttatják a szemetüket. Az ártalmatlanítás (lerakás, égetés) az összes jogszabály szerint a leginkább környezetkárosító eljárások közé tartoznak, és mint ilyenek, nem preferáltak. A szabályosság tehát nem egyenlő környezettudatossággal – mutat rá Graczka Szilvia a HUMUSZ sajtószóvivője.
Popovics Zsuzsanna
Forrás: www.baon.hu