Aggódó, de passzív magyarok

Attitűdök a környezetvédelemmel kapcsolatban A "környezet" szóról a magyaroknak a zöldellő tájak és a természetvédelem jut elsősorban az eszükbe. A magyarok sokkal gyakrabban (25%) említik ezeket, mint az átlag EU-polgár (13%), és sokkal kevésbé asszociálnak a "környezet" szóról a globális éghajlatváltozásra vagy a városi légszennyzettségre, amelyek az EU átlagában a leggyakoribb asszociációk (19 illetve 22%).

A magyarok – összhangban az európai átlaggal – az éghajlatváltozást (57%) valamint a levegő (51%) és a vizek szennyezettségét (49%) tekintik a legfontosabb környezeti problémáknak. Ugyanakkor a lég- és vízszennyezés határozottan jobban aggasztja a magyar lakosságot az európai átlagnál (40 ill. 42%). Ugyanez mondható el hulladék növekvő mennyiségével és a mezőgazdasági szennyezésekkel kapcsolatban, miközben a biodiverzitás csökkenése és a fogyasztási szokások hatása kevésbé aggasztja a magyarokat az EU átlagánál.

10 magyarból 7 akkor is hajlandó környezetbarát termékeket vásárolni, ha azok drágábbak. Ez az arány valamivel elmarad az EU-átlagtól (75%). Egész Európában megfigyelhetó, hogy ez a hajlandóság a képzettséggel együtt nő, de Magyarországon az európai átlagnál is nagyobb a különbség.

Hasonlóan a többi EU-tagállam lakosságához a magyarok háromnegyede is úgy érzi, hogy a környezeti problémák hatással vannak a mindennapi életükre.

Az elmúlt hónapban a magyarok is – csakúgy mint más európai országok polgárai – a szelektált hulladékgyűjtésre és az energiafogyasztásuk visszafogására voltak a leginkább hajlandók a környezet védelme érdekében (igaz, a magyarok az átlagnál kisebb arányban). A környezetért tett áldozatok sorában Magyarországon a környezetkímélő közlekedési módok választása került a harmadik helyre – míg az európai átlag harmadikként a vízfogyasztás visszafogását választotta.

A magyarok az európai átlagnál gyakrabban gondolják, hogy gazdasági és társadalmi tényezőknek valamint a környezet állapotának közvetlen hatásuk van a mindennapi életükre. Ugyanakkor az európai átlaggal ellentétben a magyarok úgy érzik, a társadalmi hatások közvetlenebb hatást gyakorolnak, mint a környezetiek.

Mit lehet tenni a környezetvédelem érdekében?

Szinte a teljes magyar lakosság (95%) úgy gondolja, hogy európai szintű jogszabályok szükségesek a környezet védelméhez. Ez jóval nagyobb arány, mint a többi EU-tagállamban (82%).

Arra a kérdésre viszont, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéseket a nemzeti kormányoknak önállóan vagy az EU-val közösen kellene meghozniuk, már csak kétharmaduk választotta az utóbbi lehetőséget – ez valamivel kisebb arány mint az EU-átlag

A környezeti gondok megoldásának leghatékonyabb eszközei a magyarok szerint a magas bírságok és a jogszabályok szigorítása. Az átlag EU-polgár szintén hisz a bírságok visszatartó erejében, viszont a jogszabályok szigorításánál jobban bízik például a jobb tájékoztatásban, az adókedvezményekkel történő ösztönzésben vagy a meglévő szabályok szigorúbb betartatásában.

A magyarok válaszai a leginkább a tekintetben tértek el az európai átlagtól, hogy mennyire érzik magukat jól tájékozottnak a környezeti kérdésekben. Hazánkfiainak 58 százaléka inkább alulinformáltnak tartja magát, míg az európaiak 55 százaléka a jól tájékozottak közé sorolja magát.

A magyarok – a többi európai polgárral összhangban – a környezetvédő szervezeteket, a tudósokat és a tévét tekintik a legmegbízhatóbb információforrásoknak környezetei ügyekben. Ugyanakkor a magyar lakosság e tekintetben az európai átlagnál sokkal jobban bízik a felsoroltak közül a televízióban, illetve a nemzetközi szervezetekben és au Európai Unióban.

Forrás: Európai Bizottság