Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság igazat adott a HuMuSz-nak

  • 2008. január 03.
  • humusz
Az Alkotmánybíróság 2007. december 17-én hozott határozata alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azt a törvénymódosítást, amely a regionális hulladéklerakók településektõl való védõtávolságát 1000 méterrõl 500 méterre, a repülõterektõl elõírt védõövezetet pedig 15 km-ról 13 km-re csökkentette. A fenti védõtávolságokat az Országgyûlés három éve, az Országos Területrendezési Tervrõl szóló törvény módosításával változtatta meg. Történt mindez a környezetvédõ szervezetek tiltakozása ellenére, a demokratikus jogalkotás elveinek megcsúfolásával.
A regionális hulladéklerakók telepítési feltételeit az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) szabályozza. A törvény környezetvédelmi indíttatásból eredetileg úgy rendelkezett, hogy a nagykapacitású lerakóknak a települések belterületétől legalább 1000 méterre, a közös használatú repülőterektől legalább 15 km-re kell kerülnie. 2004-ben két parlamenti képviselő a társadalmi egyeztetés megkerülésével azt kezdeményezte, hogy módosítsák az alig fél éves törvényt, és a védőtávolságokat 500 illetve 13 kilométerre csökkentsék.

A módosítás egyik fő szorgalmazója Győr akkori polgármester-képviselője volt. Nem véletlenül, hiszen a nagytérség hulladéklerakója számára Győr határában kiszemelt terület egyébként nem felelt volna meg a törvényi feltételeknek (a lakóépületek pár száz méteren belül vannak, a péri repülőtér pedig pont 13 km-re...). Ez az eset is azt példázza, hogy a sokmilliárdos beruházások helyszínének kiválasztásakor nem a környezet védelme a legfontosabb szempont, vannak ennél jóval erősebb lobbiérdekek is. Nem véletlen tehát, hogy a beruházásban érintettek Győrben sem arra összpontosítottak, hogy az előírásoknak megfelelő területet keressenek, inkább azon fáradoztak, hogy a védőtávolságokat igazítsák a kiválasztott helyszínhez. Ha kell, akkor a törvény módosításával - az alkotmányos elvárások, a jogbiztonság, a környezet és a lakosság érdekei ellenére is.

Az országgyűlési döntés idején a lakosság tiltakozott, 55 civil szervezet pedig közös petícióval próbálta felhívni a képviselők figyelmét a nyilvánvaló alkotmánysértésre. A honatyák a törvénymódosítást ennek ellenére megszavazták. A Hulladék Munkaszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az Alkotmánybíróság - a HuMuSz érvelését elfogadva - 2007. december 17-én hozott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította az OTrT módosítását és megsemmisítette a védőtávolságokat csökkentő rendelkezéseket.*

Az indoklás szerint a törvénymódosítás sérti a polgárok egészséges környezethez való alkotmányos jogát. Ez az Alkotmány 18. §-ában megfogalmazott alapjog ugyanis a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal egyszer már biztosított szintjét csak akkor csökkentheti, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. Jelen esetben a védelmi szint csökkentésének kellő súlyú alapja nincs, tehát az alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság (AB) megítélése szerint az indoklásul felhozott „gazdaságosság" önmagában éppen úgy nem szolgálhat alapul egy alapjog-korlátozás igazolására, mint ahogy az sem elegendő érv, hogy a különböző (hazai és nemzetközi) jogi rendelkezéseket összhangba kell hozni. Az AB rámutatott arra, hogy a környezetvédelemhez való jog „érvényesülésében nem engedhető meg gazdasági vagy társadalmi körülményektől függő minőségi hullámzás" - és felhívta a figyelmet arra is, hogy „a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot".

Félő, hogy a győri beruházás az AB döntésétől függetlenül megvalósul, hiszen a törvénymódosítás után a sashegyi hulladéklerakó a környezetvédelmi hatóságtól megkapta az egységes környezethasználati engedélyt. Ha a lerakó megépül, több száz belterületi és zártkerti lakóingatlan védőövezeten belülre kerül, és az itt lakók 40 éven át kénytelenek lesznek elviselni évente 1 millió köbméter hulladék szállításának, kezelésének és lerakásának következményeit.

Alkotmányossági kérdés a nyitott jogalkotás hiánya is. Ma Magyarországon a parlamenti képviselők által benyújtott önálló indítványok a jogalkotási törvényben egyébként előírt társadalmi egyeztetés és véleményeztetés nélkül kerülhetnek tárgyalásra. Ez nyilvánvalóan sérti a képviseleti demokrácia alapelveit, és lehetőséget ad a helyi érdekek kijárással, háttéralkukkal való „törvényesítésének".

Mivel az ökológiai szempontoknak egyelőre esélyük sincs a (sokszor hamis) gazdasági érvekkel szemben, a jövőben is az Alkotmánybíróságnak kell majd fellépnie az olyan szabályozások ellen, amelyek a polgárok egészséges környezethez való jogát sértik. A három-négy év múltán születő határozatokkal azonban nem lehet jóvátenni azt a kárt, melyet a jogalkotók a megelőzés és az elővigyázatosság elveinek mellőzésével okoztak.

Budapest, 2008. január 3.

 

Hulladék Munkaszövetség

 

További információ: Kalas György 06-96-316-192

 

* a 910/B/2004. AB határozat teljes szövege az AB honlapján olvasható