Álom még a környezetkímélő iskola
A magyar diákok továbbra sem az iskolában tanulják a környezetvédelmet - derül ki a Hulladék Munkaszövetség friss felmérésébõl. A civil hulladékszakértõk ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy létezik-e a magyar taneszközpiacon környezetkímélõ termékválaszték. A válasz egyértelmû nem, ami már csak azért is szomorú, mert kereslet talán lenne a zöld tanszercsomagra.
Az valószínűleg senki számára nem újdonság, hogy a környezetvédelem továbbra sem része a hazai közoktatás kötelező és számon kérhető tananyagának. Az iskola ettől még lehetne "zöld", hiszen a szemléletformáló hatás nemcsak az órai tananyagon keresztül érvényesíthető. Lehetne jó példát mutatni akár a környezetkímélő tanszerhasználattal is, ám a feltételek egyelőre hiányoznak hozzá. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) az iskolakezdésre időzítve felmérte a hazai irodaszerpiac kínálatát, és arra a szomorú következtetésre jutott, hogy a környezetet kevéssé szennyező papíráruk és írószerek csak elvétve kaphatók.
A Kalas György (a Humusz fogyasztóvédelmi ügyekben is aktív jogásza) által elvégzett piacelemzés legfőbb tanulsága, hogy a boltok választéka bőséges, és minden létező igényre van válasz - kivéve, ha valakinek az a feltett szándéka, hogy a lehető legkevesebb szemetet és káros anyagot termelve szeretné átvészelni a most induló tanévet. Ehhez a Népszabadság saját kutatásai alapján legfeljebb annyit tud hozzáfűzni: a környezetbarát taneszközökre lenne igény, és nyomokban a kínálati oldal is létezik, de kizárólag importból, és emelt áron.
A Humusz tapasztalatai szerint a gyenge minőségű, hamar a szemétbe kerülő, bizonytalan eredetű (sokszor ártalmas adalék anyagokat is tartalmazó) írószerek, tolltartók és füzetborítók dominálják az idei felhozatalt. Talán még nagyobb hiány mutatkozik, ha a vásárló megbízható információkat szeretne arról, hogy például egy ceruza lakkbevonatából milyen anyagok oldódnak ki, ha az egyébként írószerként árult eszközt valaki, nem az ujjai, hanem a fogai között tartja. Hivatalosan minősített, magyar "származású" környezetbarát irodaszer nincs, a külföldi logók jelentéstartalmával pedig a hazai fogyasztók nincsenek tisztában (a CE jel, illetve az EN 71/3-as jelölés nyújt némi eligazítást, de ezek nem a környezetkímélő tulajdonságokra, hanem az előírt vegyszerhatárértékek betartására vonatkoznak).
A leggyakrabban használt iskolaszerekben rengeteg a problémás anyag: formaldehid (a filctollakban és a ragasztókban), nehézfémek (a színes ceruzákban, a tintában és a gyurmákban), szerves oldószerek (a ragasztókban). Az összkép inkább riasztó, mint megnyugtató: azok az eszközök, amelyeket a gyerekeink naponta órákon át kézben (néha szájban) tartanak, nemhogy az élelmiszereknél, de még a játékoknál is sokkal enyhébb és levegősebb jogi szűrőn mennek keresztül, mielőtt az üzletek polcaira kerülnek.
Gyakorlatilag teljesen hiányoznak a természetes alapanyagú, tartósan használható, illetve könnyen javítható iskolaszerek. A "helyettesítő termékek" jellemző példája a színes, fényes kartonpapírból készült, rajzfilmfigurás tolltartó, amely garantáltan legfeljebb egy tanévet bír ki, és utána a kukába kerül (PVC-borításával és műanyag zipzárjával együtt), ráadásul "egyszer használatos" volta ellenére nem olcsó.
A cikk írása során megpróbáltunk utánanézni, lehet-e például újrapapír füzeteket beszerezni a hazai boltokban. Tapasztalataink szerint lehet, de nem könnyen. A magyar újrapapírgyártás gyakorlatilag megszűnt - olyannyira, hogy az igényeket látva kis mennyiségben újrapapír füzeteket készítő Humusz német importpapírból kénytelen dolgozni -, a hazai termelés kizárólag a borítékokra korlátozódik, így a hipermarketek és az irodaszermultik importból szerzik be a legalapvetőbb termékeket. A választék szűkös: kizárólag hulladékpapír alapanyagú másolópapírt, illetve spirálfüzetet ajánlottak az általunk megkérdezett Office Depot üzletekben.
Kalas György szerint a szülő választásán még ilyen szűkített lehetőségek mellett is sok múlik, ám talán még fontosabb, hogy milyen példát mutat maga az iskola. A pedagógus kisiskolás korban fontos példakép - ezért lenne fontos, hogy környezetbarát anyagokat és eszközöket használjon, és a különbséget el is magyarázza a gyerekeknek -, és az iskola (lenne) az a hely, ahol a diákok megismerkedhetnének az "ökológiai fogyasztóvédelemmel, vagyis azzal, hogy minden vásárlással a környezet sorsáról, illetve saját egészségükről is döntenek.
Hargitai Miklós
Forrás: Népszabadság Online