HULLADÉKÜGY CSÖMÖRÖN

Jó térdmagasságig rakott autógumik állnak szabályos rendben egy közel 9 hektáros, Csömör melletti akácosban: a környékbeli lovasok házilagos akadálypályája. A szomszédos, tizedekkora ingatlanon egy tereprendezésnek álcázott szabálytalan hulladékelhelyezés véget vetett az elhanyagolt - amúgy helyi védettséget élvező -, hepehupás terület ingyenhasználatának. Ezt a nem kevésbé gidres-gödrös birtokot tulajdonosa, Papp Tiborné megbízásából töltötte fel a Kres-Bau Kft., a meredek rézsű helyenként 8-10 méterrel magasodik a bevágásban csordogáló patak medre fölé. Merthogy a munkagépek a telek határáig, sőt azon túl tolták a törmeléket. Mint a Pappné és a Kres-Bau jogi képviseletével megbízott Pribeli Ferenc a HVG-nek elmondta, az ingatlant "egy harmadik személy" nyaranta csikók nevelésére kívánja hasznosítani - hogy télen hová kerülnek az állatok, arról nem nyilatkozott. A feltöltésen az előírások szerint nem állhat épület, de a sittlerakás alighanem már efféle utóhasznosítás nélkül is megéri.

A tereprendezés ugyanis sajátos módszerrel történt, s nemcsak a szomszéd néhány eldózerolt fájáról van szó. A gödöllői körzeti földhivataltól a tulajdonos - Pribeli közvetítésével - arra kapott engedélyt, hogy kezelt, válogatott, laboratóriumban bevizsgált építési törmelékkel és homokkal kevert ártalmatlan hulladékkal rendezze a buckás terepet. Az engedély kiadásához azonban - a zöld hatóság álláspontja szerint - a földhivatalnak nem lett volna joga, hulladékelhelyezési ügyben ugyanis a környezetvédelmi hatóság az illetékes. További furcsasága az ügynek, hogy az engedélyt eredetileg a csömöri önkormányzattól kérte Pappné, majd a polgármesteri hivatal - amely most a hulladék lerakása miatt nyilvánosan rendkívül aggódik - szakhatósági állásfoglalást kért a környezetvédelmi felügyelőségtől. Meg is kapta, e szerint a területre nem szabad hulladékot beszállítani. Ezt az iratot azonban nem várta meg az önkormányzat, hanem még annak beérkezte előtt továbbította az engedélykérelmet - úgymond illetékességből - a földhivatalnak. Pappné ugyanis művelésiág-változás címén - az "anyagnyerő helyként" nyilvántartott gödrök "kivett területként" szerepeltek a telekkönyvben - a legelővé alakításhoz szükséges feltöltésre kért engedélyt, s a művelésiág-változást a földhivatal jogosult engedélyezni. De nem a hulladékelhelyezést, emiatt a múlt héten a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felkérte a földhivatalt, hogy vizsgálja felül a kiadott engedélyt.

A bürokratikus csetepaté aligha tör ki, ha a beszállítással megbízott Kres-Bau legalább a földhivatali előírásokat betartja. A kft azonban egyebek között a magánkézbe került, majd felszámolt Fégarmy Kft. kézilőfegyver-gyár budapesti telephelyéről származó osztályozatlan sittet hozott a telekre, amelybe elektromos kapcsolószekrénytől kezdve az ajtókeretig sok minden keveredett. Pechére Illés Zoltán fideszes környezetpolitikus és a Fekete Doboz stábja sajátos együttműködésben egy már-már kommandós akcióhoz hasonló rajtaütéssel tetten érték. Illés figyelmét az általános hulladékkezelési visszaélések mellett - amelyek sorában ez az eset nem különösebben kirívó - az is felkeltette, hogy Pappné a területet attól a Bolcsik Györgytől vette, akinek a testvére, Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója. Hogy a csömöri lakos Bolcsik Györgynek - akinek csak fél évig voltak a tulajdonában a buckák - s pláne testvérének lenne köze a hulladékbizniszhez, azt még Illés sem állította.

"Vezénylési hiba történhetett" - magyarázta a HVG-nek a szabálytalan lerakást Pribeli. "Több cégnek is vállal fuvart a Kres-Bau, tévedett a diszpécser. A hibát elismerte a cég, a húsz kamionra való nem ide szánt hulladékot elvitettem, és ezt lerakójegyekkel igazolni is tudom" - mondta az üzletember, aki egyébként a tanácsadással is foglalkozó Promotion Act Kft. ügyvezető-társtulajdonosa. Ám a hatóságok a lebukás után kételkednek benne, hogy kizárólag az elcsípett húsz kamionra való, mintegy 360 tonna törmelék került a csömöri telekre. A közelben működik ugyanis a Kres-Bau Mogyoród melletti felhagyott kavicsbányája, amelyet jelenleg arra használ a cég, hogy - engedéllyel - ártalmatlan anyagokkal, főleg építési hulladékkal feltöltse. Elvileg itt működik a - szintén Pribeli által képviselt - Bau-Steel-Ker 05. Kft. mobil gépsora, amely aprítja és szétválogatja a bontási hulladékot, s Csömörre csak az engedélyezett - laboratóriumban megvizsgált -, előkezelt anyagokat vigyék. Csakhogy ömlesztve nyilvánvalóan olcsóbb lerakni a sittet, a bányagödör tulajdonosának is jobb, ha - saját lerakókapacitását kímélendő - máshol olcsóbban szabadul meg a hulladéktól. A Fégarmy telepén a bontást végző fővállalkozó Kaparit Kft., illetve alvállalkozója, az Union Beton Kft. megbízásából a hulladékot elszállító Kres-Bau minden alkalommal a mogyoródi bányát írta a szállítójegyre lerakási helyként. Ám az utolsó 2 kilométeren - mint a húsz kamion bizonyítja - végül is le lehetett térni a bányához vezető földúton Csömör felé, s a többi szállítmány mellett sem állt hatósági ellenőr.

A csömöri lerakás szabálytalanságai azonban - nem kis részben az Illés által keltett közfigyelem miatt - talán nem úszhatók meg ilyen könnyen. A zöld hatóság a múlt héten felszólította Pappnét, hogy a hulladék befogadását szüntesse meg az ingatlanon - igaz, a feltöltés nagyjából amúgy is befejeződött -, és eljárást indított a Kres-Bau ellen is a hulladékgazdálkodási törvény megsértése címén. Az ingatlan tulajdonosát úgynevezett tényfeltárásra kötelezheti a hatóság, mely esetben fúrásmintákat kell vetetnie a lerakott anyag összetételének megállapítására, s ha meg nem engedett anyagok lesznek kimutathatók, akár a teljes 20-30 ezer köbméternyi halmot el kell szállítania - ez már bírság nélkül is több százmillió forint. Persze nem juthatott volna idáig az ügy, ha már élne az a több civil szervezet, köztük a Levegő Munkacsoport által javasolt jogszabály, miszerint az államigazgatási körben elkövetett károkozásért - ez esetben a földhivatali és az önkormányzati szabálytalanságokért - annak felelősét anyagi kártérítésre köteleznék. Egyelőre azonban nem rájuk járhat a rúd.

Ha slamasztikába kerülnének, a Kres-Bau a számos hasonló esetben bevált forgatókönyv szerint csődbe menekülhet. Pappnéről - akinek háza előtt Illés őrző-védőket vélt látni - netán kiderülhet: vagyontalan. Férje egyébként Pribeli üzlettársa. 2002-ben a Gép-Acél Kft. - amelynek Papp 90 százalékos tulajdonosa volt - átvette annak a mintegy 25 ezer köbméternyi törmeléknek a tulajdonjogát az üzletember azóta felszámolt, Pribelimpex nevű cégétől, amely szabálytalanul azbeszttel kevert sittet fogadott be a Budapest Sportcsarnok bontásából (HVG, 2002. június 22.). Pribeli verziója szerint nem tudott az azbeszt belecsempészéséről (mint ahogy most sem a Fégarmytól származó hulladékról). Tény, hogy a bontást végeztető Bouyges Hungária Kft. alvállalkozója, a német tulajdonú VBU Pannónia Kft. szándékosan hagyta, hogy a veszélyes hulladék azbeszt az ártalmatlan törmelékkel keveredjen, megtakarítandó az azbesztmentesítés költségét. Bár a zöld hatóság akkor a Pribelimpexre rótt környezetvédelmi bírságot, azt azonban később visszautalta számára, a bíróság ugyanis nem jogerősen a Bouyges felelősségét mondta ki. A másodfokú eljárás még nem ért véget.

SZABÓ GÁBOR