Hová tűnik el évi 130 ezer tonna elektronikai hulladék?

Ez a szóban forgó 130 ezer tonna csak becsült szám, hiszen pontosan csak azt lehet tudni, ami valamilyen úton begyűjtésre kerül. Tóth Zoltán a legnagyobb elektromos és elektronikai hulladékok feldolgozásával foglalkozó cég vezetője egészen pontosan 20 ezer tonnát tud azonosítani, hozzájuk évente ennyi kerül, ennek fele hűtőgép, egyharmada pedig információs technológiai eszköz illetve szórakoztató elektronikai termék. Tekintettel arra, hogy cégükhöz érkezik a hazai elektronikus hulladék 80 százaléka, könnyen belátható, hogy a veszélyes hulladéknak minősülő gépek nagyobb része a kiserdőben vagy a szeméttelepen landol.

Magyarország az Európai uniós csatlakozás során vállalta, hogy teljesíti az európai uniós normát, ami azt jelenti, hogy a háztartásokból szelektíven négy kiló per lakos elektronikai hulladék visszagyűjtést kell elérnünk, ám ez az eredeti 2006 december 31-i határidőre teljesíthetetlen vállalás volt, ezért hazán kapott két év haladékot. 2008 december 31-re durván tízmillió emberrel számolva ez negyvenezer tonnás elektronikai hulladékbegyűjtést jelent, ami duplája a jelenleginek. Ritkán népszerű az, amiért fizetni kell, ezt felismerve alkotta meg az unió azt az irányelvet, melynek szellemében már Magyarországon is ingyenesen veszik vissza a forgalomba hozók az általuk árusított készülékeket. Jó hír, hogy hazánkban megvan a háttéripar kapacitása, sőt bizonyos esetekben nagyobb is a kapacitás, mint ami szükségeltetik. A technológia is európai színvonalú. Az elektronikai hulladékok feldolgozása üzleti szempontból sem utolsó, hiszen a PC-kben az összes színesfém megtalálható, sőt, még aranyat is tartalmaznak, nem is elhanyagolható mennyiségben. Úgy tűnik, hogy jobban megéri a számítógépekben bányászni nagy tételben, mint valódi lelőhelyen, olcsóbban nyerhetők ki így a fémek.

Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy mennyire környezetszennyezők a háztartásokban használt masinák. A pálmát még mindig a hűtőgép viszi, de a hagyományos képernyők szorosan felzárkóznak. Az LCD TFT monitorok kevesebb környezetkárosító anyagot tartalmaznak és jóval energiatakarékosabbak is.

Ha valaki környezetterhelési szempontok szerint is szeretne vásárlás előtt tájékozódni, látogasson el a http://www.tcodevelopment.com/ című svéd oldalra, ahol angol, német és svéd nyelven tájékozódhat a monitorok és egyéb elektronikus kütyük minősítéséről.

Sarkadi Péter műsora nyomán

Forrás: Magyar Rádió Online