Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsietett népszavazás Pusztazámoron

  • 2007. február 27.
  • humusz
incineration_usine_small_120A Hulladék Munkaszövetség álláspontja a Pusztazámorra tervezett szennyvíziszap égetõrõl tartandó népszavazással kapcsolatban

Március 4-én Pusztazámoron népszavazást tartanak abban a kérdésben, hogy egyetért-e a lakosság a „környezetkímélő szennyvíziszapkezelő” telepítésével. Szövetségünk elhibázottnak tartja a népszavazást ebben a korai időpontban, hiszen megítélésünk szerint a lakosság nem rendelkezik kellő információval, hogy megítélje a tervezett beruházás hatásait.

A településen az UTILIS Kft. kezdeményezésére épülne egy kezdetben 20.000 ezer, majd igény szerint 120.000 t/év kapacitású szennyvíziszap szárító és égető berendezés. Az Önkormányzat és az UTILIS KFT. által kiadott tájékoztató ugyan bemutat egy referencia üzemet, és a tervezett létesítmény alapparamétereit is ismerteti, azonban azt is kijelenti, hogy „a bemutatott technológia nem az egyetlen, és nem is biztos, hogy a leggazdaságosabb”, és hogy attól eltérő változat is megépülhet, majd kijelenti, hogy ezek részletkérdések, és nem változtatnak azon a tényen, hogy alakosság elfogadja-e a beruházást vagy sem.

Ezt a hozzáállást nem tartjuk elfogadhatónak, hiszen *a lakosság akkor tudna objektíven dönteni egy üzem létesítéséről, ha pontos információkkal rendelkezne. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az érdeklődők elolvashassák a tervezett üzem környezeti hatástanulmányát.* Jelenleg azonban az sem világos, hogy a cég milyen technológiát fog telepíteni, és milyen kibocsátások várhatóak.

A tervezett égetőműben a cég állítása szerint elsősorban kommunális szennyvíziszapok kerülnének elégetésre. Az elsősorban Budapesten keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelése valóban megoldásra vár, azonban az égetés nem a legkedvezőbb megoldás. Komoly összehasonlító vizsgálatok elkészítése szükséges, ahhoz hogy megállapítható legyen, hogy az egyes alternatívák közül melyik a legmegfelelőbb (égetés, mezőgazdasági hasznosítás, rekultivációnál történő hasznosítás, komposztálás stb.). Az égetés elsősorban az olyan kis területű, nagy népsűrűségű országokban elfogadható (pl. Japán), ahol a szennyvíziszap hasznosítása a mezőgazdaságban nem megoldható. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az *égetés nem jelent végső megoldást*, hiszen a hátramaradó salak toxicitása igen magas is lehet, és megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. Az égetés csupán térfogatcsökkentésre szolgál.

A szennyvíziszap égetése során, mint minden égetőműnél *a környezetre és az emberi egészségre veszélyes vegyületek jutnak a környezetbe.* Ennek mértéke és a kibocsátott szennyezőanyagok behatárolása, csak környezeti hatástanulmányok elkészítése után lehetséges. Megítélésünk szerint a népszavazás megtartása ezért is elhibázott döntés, hiszen a lakosságnak kellő információk hiányában kell döntenie.

Bővebb információ: Szuhi Attila, Hulladék Munkaszövetség, 30/563-7749,
Lakossági fórumok a tervezett üzemről: február 27., 18 óra Pusztazámor, Általános Iskola

február 28., 18 óra Pusztazámor, Halmai Vendégház