Maradhat a génmódosított kukorica tilalma
Fennmaradhat hazánkban a Monsanto MON 810-es génkezelt (GMO) kukoricavonalának tilalma, dõlt el Brüsszelben - értesült a NOL diplomáciai forrásból az EU környezetvédelmi tanácsának ülése közben. [NOL • Szõcs László]
Ehhez minősített többségre volt szükség, hogy az Európai Bizottság ellentétes értelmű javaslatát leszavazzák. A döntés precedensértékű: Brüsszelben a politikai jelentőségét emelik ki. A precedensértékű moratórium a várakozások szerint egy-két évig bizonyosan fennmaradhat, ugyanis a GMO-pártiakon a bizonyítás terhe, miszerint az ilyen termék teljesen ártalmatlana környezetre és az egészségre.
A döntés után Barbara Hellferich, az illetékes bizottsági szóvivő lapunknak azt mondta: Brüsszel megvizsgálja, hogyan léphet innen tovább. Persányi Miklós magyar szakminiszter a nap folyamán később áll az újságírók rendelkezésére. A háttérben az utolsó pillanatig folytak az egyeztetések - mondta forrásunk. A portugálokat és a cseheket a tagállamok egy részének meglepetésére sikerült a magyaroknak maguk mögé állítaniuk, a románokat viszont nem. A GMO-párti britekre és hollandokra lehetett a legkevésbé számítani. Ugyanakkor biztatást adott az osztrákok példája, akik decemberben hasonló ügyben kaptak jóváhagyást.
Mint megírtuk, az Európai Bizottság a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomása alatt áll, miután Genfben egyre nehezebben védhető a GMO-ellenes országok álláspontja. A WTO nemrég kimondta: az EU négyéves moratóriuma megsértette a szabad kereskedelem szabályait. Brüsszel ennek megfelelően engedélyezni szokta a génkezelt élelmiszereket, kivéve, ha az álláspontjával ellentétes minősített többség nem alakul ki a tagállamok tanácsában - mint most is. Ekkor ugyanis ezt nem teheti meg.
Arra az esetre, ha a moratórium mégsem kapott volna brüsszeli jóváhagyást, szakdiplomaták a koegzisztencia-törvényben bíztak, amely az idegen beporzást például azzal igyekszik megakadályozni, hogy a GMO-termesztést a telekszomszédok egyhangú jóváhagyásához köti. Hazai természetvédők nemrég az EU soros elnökségét adó Németország nagykövetsége előtt tüntettek, hogy az unió ne engedélyezze a magyar moratórium kötelező feloldását.
Környezeti és gazdasági kockázat
A tilalom fenntartásának elfogadtatása jelentős siker Magyarország számára, lényegesen többen szavaztak most hazánk álláspontja mellett, mint amennyien hasonló ügyben tavaly Ausztriát támogatták - nyilatkozta lapunknak a döntés után Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Szerinte az eredmény elsősorban annak tulajdonítható, hogy a legfontosabb ellenérvet - vagyis hogy a génkezelt kukorica termesztésének veszélytelensége nincs kellőképpen bizonyítva - sikerült megalapozottan, tudományos vizsgálatokkal alátámasztva az érdekeltek tudomására hozni. Végül is 22 tagállam voksolt Magyarország mellett, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Finnország a moratórium eltörlésére szavazott, Románia pedig tartózkodott (a minket támogató szavazatok száma 272 volt, a minősített többséghez legalább 255 kell).
A magyar álláspontot a két éve húzódó vita kezdeteitől az a szempont határozta meg, hogy hazánk számára gazdasági és ökológiai értelemben egyaránt fölösleges kockázatot jelentene a génkezelt haszonnövények beengedése. A Greenpeace közvéleménykutatási adatai szerint adatai szerint az európai fogyasztók 70 százaléka elutasítja a génkezelt élelmiszereket, a génmódosított termény az európai piacon gyakorlatilag eladhatatlan - de ugyanez a helyzet az olyan régióból származó áruval is, ahol a GMO-k termesztése engedélyezett. A közvetlen ökológiai kockázatot bizonyos védett növények és rovarok visszaszorulása jelenti, ugyanakkor mindig fennáll a módosított növényekben lévő mesterséges gének “kiszabadulásának” veszélyes is.
Európában (és Magyarországon) egyébként jelenleg is forgalomban vannak génkezelt termékek, a takarmányozási céllal importált szója és kukorica nagy része genetikailag módosított. A Greenpeace a közelmúltban egymillió aláírással ellátott petíciót adott át az EU egészségügyi főbiztosának, követelve, hogy a génkezelt takarmányon nevelt állatokból származó termékek (hús, tej, tojás stb.) csomagoláson is kötelező legyen jelölni a génmódosított eredetet - ez újabb csapás lenne a GMO-k európai piacára.
(forrás: Hargitai Miklós, Szőcs László)
A döntés után Barbara Hellferich, az illetékes bizottsági szóvivő lapunknak azt mondta: Brüsszel megvizsgálja, hogyan léphet innen tovább. Persányi Miklós magyar szakminiszter a nap folyamán később áll az újságírók rendelkezésére. A háttérben az utolsó pillanatig folytak az egyeztetések - mondta forrásunk. A portugálokat és a cseheket a tagállamok egy részének meglepetésére sikerült a magyaroknak maguk mögé állítaniuk, a románokat viszont nem. A GMO-párti britekre és hollandokra lehetett a legkevésbé számítani. Ugyanakkor biztatást adott az osztrákok példája, akik decemberben hasonló ügyben kaptak jóváhagyást.
Mint megírtuk, az Európai Bizottság a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomása alatt áll, miután Genfben egyre nehezebben védhető a GMO-ellenes országok álláspontja. A WTO nemrég kimondta: az EU négyéves moratóriuma megsértette a szabad kereskedelem szabályait. Brüsszel ennek megfelelően engedélyezni szokta a génkezelt élelmiszereket, kivéve, ha az álláspontjával ellentétes minősített többség nem alakul ki a tagállamok tanácsában - mint most is. Ekkor ugyanis ezt nem teheti meg.
Arra az esetre, ha a moratórium mégsem kapott volna brüsszeli jóváhagyást, szakdiplomaták a koegzisztencia-törvényben bíztak, amely az idegen beporzást például azzal igyekszik megakadályozni, hogy a GMO-termesztést a telekszomszédok egyhangú jóváhagyásához köti. Hazai természetvédők nemrég az EU soros elnökségét adó Németország nagykövetsége előtt tüntettek, hogy az unió ne engedélyezze a magyar moratórium kötelező feloldását.
Környezeti és gazdasági kockázat
A tilalom fenntartásának elfogadtatása jelentős siker Magyarország számára, lényegesen többen szavaztak most hazánk álláspontja mellett, mint amennyien hasonló ügyben tavaly Ausztriát támogatták - nyilatkozta lapunknak a döntés után Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Szerinte az eredmény elsősorban annak tulajdonítható, hogy a legfontosabb ellenérvet - vagyis hogy a génkezelt kukorica termesztésének veszélytelensége nincs kellőképpen bizonyítva - sikerült megalapozottan, tudományos vizsgálatokkal alátámasztva az érdekeltek tudomására hozni. Végül is 22 tagállam voksolt Magyarország mellett, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Finnország a moratórium eltörlésére szavazott, Románia pedig tartózkodott (a minket támogató szavazatok száma 272 volt, a minősített többséghez legalább 255 kell).
A magyar álláspontot a két éve húzódó vita kezdeteitől az a szempont határozta meg, hogy hazánk számára gazdasági és ökológiai értelemben egyaránt fölösleges kockázatot jelentene a génkezelt haszonnövények beengedése. A Greenpeace közvéleménykutatási adatai szerint adatai szerint az európai fogyasztók 70 százaléka elutasítja a génkezelt élelmiszereket, a génmódosított termény az európai piacon gyakorlatilag eladhatatlan - de ugyanez a helyzet az olyan régióból származó áruval is, ahol a GMO-k termesztése engedélyezett. A közvetlen ökológiai kockázatot bizonyos védett növények és rovarok visszaszorulása jelenti, ugyanakkor mindig fennáll a módosított növényekben lévő mesterséges gének “kiszabadulásának” veszélyes is.
Európában (és Magyarországon) egyébként jelenleg is forgalomban vannak génkezelt termékek, a takarmányozási céllal importált szója és kukorica nagy része genetikailag módosított. A Greenpeace a közelmúltban egymillió aláírással ellátott petíciót adott át az EU egészségügyi főbiztosának, követelve, hogy a génkezelt takarmányon nevelt állatokból származó termékek (hús, tej, tojás stb.) csomagoláson is kötelező legyen jelölni a génmódosított eredetet - ez újabb csapás lenne a GMO-k európai piacára.
A Magyar Biotechnológiai Szövetség lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint a Tanács olyan döntést hozott, amely megkérdőjelezi az európai uniós engedélyezési rendszer hitelességét. Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági hivatalának (EFSA) géntechnológiai munkacsoportja több alkalommal értékelte a MON 810 jelű GM kukoricát és minden alkalommal biztonságosnak találta mind a fogyasztókra, mind a környezetre nézve. A MON 810-es kukoricát jelenleg is termesztő hat uniós tagállam mindegyike támogatta a magyar védzáradékot, ami a szervezet szerint azt sugallja, hogy a döntésnek politikai és nem szakmai okai voltak.
(forrás: Hargitai Miklós, Szőcs László)