A törvény által előírtnál több hulladékot hasznosítunk...
A HuMuSz nem tartja megalapozottnak az adatokat, az Öko-Pannon közleményeiből nem derül ki, hogy és hogyan hasznosul a hulladék.
Dinamikusan növekszik a licenszdíjas megoldással begyűjtött és hasznosított hulladékok aránya. Az ennek koordinálására ez év január 1-jétől működő ÖKO-Pannon Kht.-nak szeptember végére 650 szerződéses partnere volt, az általuk kibocsátott csomagolás megközelíti a teljes hazai kibocsátás felét. Minderről Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
Százezer tonnányi összegyűjtött hulladék
A lakosság által kibocsátott, szelektív hulladékgyűjtéssel begyűjtött évi 8-10 ezer tonnányi csomagolási hulladék mintegy 90 százalékát már az ÖKO-Pannon koordinálásával hasznosítják. A társaság tervei szerint 2004-re a szerződéses partnereik száma 1000-1500 közé emelkedik, ugyanakkor komoly gondot jelentenek a jövő évben hatályba lépő jogszabályok.
Termékdíjat fizetnek a licencdíjasok is
Viszkei György szerint érthetetlen módon, egy 2004. január 1-jétől érvényes jogszabály szerint a kibocsátókat kötelezik 20 százalék termékdíj megfizetésére akkor is, ha a licencdíj keretében teljesítik az előírt begyűjtési, hasznosítási arányt. Ezt a húsz százalékot csak akkor nem kellene megfizetni, ha a kibocsátó elérné a százszázalékos újrahasznosítási mutatót - mondta az ÖKO-Pannon ügyvezetője.
A jogszabályváltozás azért is figyelemreméltó, mert a termékdíj-rendszer jelenlegi formája ellentétes az Európai Unió versenysemlegességi követelményeivel. A mostani szabályozás szerint a csomagolási hulladék-kibocsátók befizetik a díjat a környezetvédelmi alapba, s ennek egy részét az állam visszaadja támogatásként a hasznosítóknak - mondta Balázs Gábor, a környezetvédelmi tárca illetékese.
2005-ig húsz százalékra kell növelni a lakossági begyűjtést
Az ÖKO-Pannon ügyvezetője szerint teljesen irreális egy másik előírás teljesíthetősége is. Ezek szerint 2005-re az ipari, kereskedelmi egységektől csak az éves mennyiség 80 százalékát gyűjthetik össze, 20 százalékot kell kitennie a lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek, amihez a mostani begyűjtést (és hulladéktermelést) meg kellene húszszorozni.
Viszkei György úgy véli, ezek az új rendelkezések nem veszik figyelembe a gyakorlati lehetőségeket. Mint mondta, a törvény előírásának teljesítésére mintegy 25 millió lakos aktív közreműködésére volna szükség. Ez akár azt is eredményezheti, hogy az ÖKO-Pannonnak vissza kell fognia az ipari és kereskedelmi partnerektől származó begyűjtését, hogy a 80:20 százalékos arányt elérjék.
Az ÖKO-Pannon a Pro-Europe hálózat tagja
Az ÖKO-Pannon a Pro-Europe hálózat 18 európai ország koordináló szervezeteit összefogó rendszerének tagja. A Pro-Europe a tagszervezetek munkájának összehangolása mellett a jól ismert Zöld Pont védjegy használatát és annak jogait koordinálja. A jelzés használói elfogadják egységes jelentését, miszerint a védjeggyel ellátott termék-csomagolások után díjat kell fizetni egy olyan nemzeti csomagolási hulladék hasznosítását koordináló társaságnak, amelyet az 1994-es, Csomagolás és csomagolási hulladékról szóló (94/62) EU-direktívában meghatározott elvek alapján hoztak létre.
Az ÖKO-Pannon Közhasznú Társaságot 1996 végén alapították a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség környezetvédelmi bizottságának meghatározó vállalatai. Az ÖKO-Pannon alapítói köréhez 34, a magyar piacon jelentős súllyal rendelkező nagyvállalat tartozik. Forrás: ÖKO-Pannon Kht. A társaság szerződéses partnerei 222 ezer tonnányi csomagolást bocsátottak ki a hazai piacra. Ebből mintegy 102 ezer tonna hulladékká vált csomagolás visszagyűjtését és hasznosítását valósította meg eddig az Öko-Pannon. Ez az arány a 2003-ra irányadó, negyvenszázalékos begyűjtést előíró direktívát időarányosan 5,7 százalékkal haladja meg.
forrás: Magyarország.hu