Vásároljunk szelektíven!

A szelektálás a köztudatban a hulladékprobléma nagybetűs megoldása. A szelektív gyűjtés valóban nagyon fontos, hiszen a szétválogatott hulladékot eltérítjük a lerakóktól, kevésbé terhelve a környezetet, az újrahasznosítás pedig sokaknak munkát ad. A hulladékpiacra is átterjedő gazdasági válság a hulladék árzuhanását eredményezte. Előfordul az is, hogy a hulladékátvevő helyett az fizet, aki meg akar szabadulni szelektíven gyűjtött hulladéktól. Ezek a tények rávilágítottak a rendszer sebezhetőségére, és arra, hogy a szelektív gyűjtés önmagában nem lehet a hulladékkezelésre adott egyetlen válasz. Haladó gondolkodásra és előretekintésre van szükség, nem csupán a tünetek kezelésére.

Módszerek
A tapasztalat szerint a Magyarországon elterjedt gyűjtőszigetes szelektálás hatékonysága meglehetősen alacsony. A hazai és a külföldi statisztikák is azt igazolják, hogy ebbe a rendszerbe legfeljebb az összes háztartási hulladék 30%-át lehet becsatornázni. Ennél jóval hatékonyabb megoldásnak bizonyul a házhoz menő szelektív gyűjtés, ahol egyenesen a társasházak kukatárolóiban állítják fel a szelektív gyűjtőket, illetve a kertes házas övezetekben a zsákokban külön gyűjtött hulladékokat fajtánként szállítja el a kukásautó. Ezzel a rendszerrel akár a hulladék 60 százalékát is újra lehet hasznosítani. Számos iskolában, közintézményben, vállalatnál és irodaházakban működik már az intézményi szelektív gyűjtés, amelynek további kiterjesztése is kulcsfontosságú. Egy hazai találmánynak köszönhetően még a panelházak ledobórendszerét is alkalmassá lehet tenni a szelektív gyűjtésre.

Európa számos országában elterjedt a termékcsomagolásokra vonatkozó betétdíjas rendszer. Itthon visszaváltható csomagolások gyakorlatilag nincsenek, kivéve a visszaváltható, betétdíjas üvegeket, amelyeket drasztikusan visszaszorítottak a műanyagpalackok, a kombinált és az alumíniumdobozos üdítők. A betétdíjas csomagolások térnyerése nyugaton folyamatos, ezzel szemben nálunk évről évre csökken az arányuk, pedig ezek kombinálása a házhoz menő szelektív gyűjtéssel 60%-ra is feltornázhatja a hasznosított hulladék arányát, az italcsomagolások esetében pedig akár 85-90% lehetne a visszagyűjtési arány.

Nem árt tudatosítani magunkban azt sem, hogy nem csak a sárga-kék-fehér-zöld-szürke tartályok szerint lehet vagy kell szelektíven gyűjteni. A lakossági hulladékudvarokon, illetve az önkormányzatok által szervezett begyűjtéseken szabályosan adhatjuk le az elektronikai hulladékainkat, háztartási gépeinket, az akkumulátorokat és elemeket, a használt zsírt és sütőolajat, a maradék vegyszereket, festékeket, a fénycsöveket és a tartós égőket. Elemgyűjtőkkel szinte mindenki találkozott már, de sok helyen a tartós izzóknak is kihelyeztek már külön gyűjtőedényeket. A lejárt szavatosságú gyógyszereket pedig bármelyik patikába visszavihetjük, ahol kötelesek azokat ingyen visszavenni.
Számos egyéb holmi van, amit szintén elkülönítve gyűjthetünk, ezekről bővebben itt:.http://www.humusz.hu/gyik a „Mit hol adhatok le” részben.

Kezdeményezzünk!
Jó néhány iskolában vitték tovább a múltbéli papírgyűjtőversenyek hagyományát. Rengeteg olyan közösség van, ahol meg lehetne szervezni a szelektív gyűjtést. Kezdeményezzük a rendszeres szelektálást és az alkalmi gyűjtőakciókat a munkahelyünkön és a lakóhelyünkön is!
Segítsük egymást azzal, hogy tovább adjuk a leadóhelyekkel kapcsolatos információkat: írjunk róla a saját blogunkban, köröztessük levelezőlistánkon a hulladékudvarok címét, elemgyűjtők lelőhelyeit és hulladékátvevők elérhetőségeit stb.

A vásárlásnál dől el minden
A begyűjtött termékekből rengeteg hasznos holmi készül, csak néhány a teljesség igénye nélkül: a papírból tojástartó, egészségügyi papír, rajzlap, a műanyagból építőipari szerelvények, virágládák, fűnyírók, a PET palackból műszál, a gumiabroncsokból futópálya stb. Sajnos a gyártók sokszor nem is tüntetik fel, hogy újrahasznosított, ilyen értelemben környezetbarát terméket készítenek. Rajtunk áll, hogy a szelektív gyűjtésnek értelmet adjunk azzal, hogy az újrahasznosított anyagból készült termékeket választjuk az elsődleges nyersanyagból gyártottakkal szemben. Írjunk például újrapapírból gyártott füzetbe. Legyünk aktívak, járjunk utána, hogy miből mi készül!
Az anyagok körforgásban tartásának fontos része az is, hogy ha nincs is újrahasznosított alternatíva egy-egy áru esetében, akkor is vegyük figyelembe, hogy maga a termék és a csomagolása szelektíven gyűjthető legyen.

Mit hová kell dobni?
Kevesen tudják, hogy a szelektív gyűjtésben érintett anyagok településenként változnak. A gyűjtött anyag típusa azon múlik, hogy az önkormányzat hogyan állapodik meg a közszolgáltatóval, illetve az utóbbi milyen hasznosítóval áll kapcsolatban. A konkrét kérdésekkel kapcsolatban mindig a helyi szemétszállító társaságot keressük!

Papír – kék tartály
A kék színű gyűjtőkbe általában a következőket dobhatjuk: füzetek, újságok, prospektusok, plakátok, könyvek, tiszta csomagolóanyag és tiszta szalvéta. Ne dobjuk bele a használt papírzsebkendőt, szalvétát, a koszos csomagolóanyagokat, az impregnált papírpoharakat és a fóliázott papírt! Amennyire csak lehet, szabadítsuk meg a papírt az egyéb idegen anyagoktól – szedjük le a spirált, a műanyag füzetborítót, a gemkapcsokat és a ragasztóanyagokat róla! Helyenként változó, hogy a kombinált dobozos csomagolást (Tetrabrik) gyűjtik-e, és ha igen, akkor a papírok vagy a műanyagok között.

Színtelen üveg – fehér tartály
Ha nem tudjuk más módon felhasználni az üveghulladékot (újratöltés, kézműves foglalkozások alapanyaga stb.) akkor a fehér színű, tiszta, kiöblített italos, befőttes, parfümös üvegeket dobjuk a fehér gyűjtőtartályba! Ne kerüljön a szelektíven gyűjtött hulladékok közé szennyezett, olajos üveg, tükör, ablaküveg, egyéb síküveg, drótszövetes, nagyító- vagy katedrálüveg, kerámia és porcelán! Itt is érvényes, hogy minél kevesebb idegen anyag maradjon az üvegen, vagyis tekerjük le a kupakot, szedjük ki a parafa- vagy műanyagdugót stb.! A színes üvegek megtisztított formában a zöld színű gyűjtőbe kerüljenek!

Fémhulladék – szürke tartály
A hulladékgyűjtő szigeteken a szürke tartályba kell bedobálni a fémhulladékot, lehetőleg tiszta állapotban. Ide mehetnek tehát
a fém italosdobozok (üdítős, sörös),
a fémkupakok,
a konzervek,
a háztartási kis fémhulladékok (evőeszközök, tiszta alufólia stb.).
Ne dobjuk a gyűjtőbe
a csipszes zacskókat, a fémszínű csokipapírokat, amelyek megtévesztőek, mert fémnek látszanak, valójában azonban ún. fémgőzölt műanyagok, amelyeknek az újrahasznosítását még egyáltalán nem sikerült megoldani, előállítása viszont rendkívül szennyező;
a háztartási gépeket, elektronikai készülékeket veszélyesanyag-tartalmuk miatt.

Műanyagok – sárga tartály
Gyűjtsük szelektíven a következőket:
ásványvizes, üdítős PET-palackok (lapítva),
tiszta műanyagflakonok (kozmetikumok, tisztítószerek csomagolása, amelyeken a műanyag fajtáját jelölő PP vagy HDPE jelzést találjuk),
műanyagkupakok, fedők,
tiszta zacskók, reklámszatyrok, csomagoló fóliák,
kiöblített joghurtos és tejfölös poharak,
hungarocell,
kombinált dobozos csomagolás (Tetrabrik) - külön feltüntetik, hogy a műanyaggal vagy a papírral gyűjtik-e az adott szigeten.
Mit ne dobjunk a sárga gyűjtőkbe?
Zsíros, koszos, vegyszeres palackok, flakonok,
ételmaradékkal összepiszkolt hungarocell,
CD, videokazetták,
más műanyagok (harisnya, fogkefe stb.).