Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Óperencián innen

Év: 
1996
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Zaja Péter 7478 Bárdudvarnok Visnyeszéplak 48.

Miért van nálunk ilyen kevés szemét?

HulladékMENTES gazdálkodás

Egyszer volt, hol nem volt, a Pillepalack Hegyeken is túl, egy kicsi kis falvacska. Olyan kicsi volt, hogy hiába keresnéd a térképen. Vagy száz lelket számlált. Ebben a falucskában még egy árva dobozos kólát (lónyálat), se lehetett találni. Itt a tej se nem zacskós, se nem tetrapakkos, mert egyszerûen egy teremtménybõl jön ki, amit úgy hívnak, hogy tehén. Nincs ide-oda szállítgatás, agyoncsomagolás, pasztõrözés, vizezés! Pontosan ilyen egyszerû a helyzet a tejföllel, a túróval, sajttal is. Itt se fog a mekkdonaldsz autós zabáldát nyitni!

No, de ez nem mese ám, mert ez a falucska létezik, a neve Visnyeszéplak. Tényleg ilyen szép a helyzet! A helyi emberek többsége komposztálja a konyhai maradékot vagy megeteti az állataival. Az egy fõre jutó szeméttermelés nálunk kb. ötöd-tizedrésze az átlag magyarénak!

Elsõsorban azért, mert itt (és az apró falvakban általában) a Fogyasztói Mizéria szele kevésbé csapkod, valamint a jövedelmek is alulról ugatják a városi béreket. Másodsorban - és itt a lényeg - az élelem döntõ részét helyben megtermeli mindenki: zöldség, gyümölcs, gabona, tojás, hús (már aki megeszi), lekvár, szörpök, aszalványok, bor, méz, tejtermékek (országos hírû kecskesajt!), stb. Ezek csomagolás nélkül járják útjukat. Többen rendszeresen sütnek kenyeret. Ha valami elromlik, igyekszünk megjavítani, a házaink is "újrahasznosítottak", hiszen igencsak romos állapotban vettük meg, aztán felújítottuk.

Szinte magától kialakult a csere-bere mozgalom, ami a pénzforgalom kiküszöbölésére irányul, de legalábbis csökkentésére. Például Ancsa (feleség) kenyeret süt kecskesajtokért cserébe, mézért, asztalos munkákért lekvárokat, szörpöket adunk. Már a közösségen kívül is terjesztjük ezt a rendszert.

A láncolatokon keresztül a hulladékképzõdés is minimalizálódik, mert nem az áruházakban vásárolunk. Mekkora pofon lenne a multimaffiának, ha mindenki megtanulna egy kézmûves mesterséget (bõrözés, agyagozás, szövés, faragás, stb.), és maga készítene ajándékot mindenkinek. Ezzel ki lehetne váltani Barbie-t és társait!