Természetkárosítók-e a visszaváltható fenyőfák?

2003-ban a HuMuSz immár 5. alkalommal szervezett visszaváltható fenyőfa akciót a fővárosban. Az első két akciót a Rügyecskék Alapítvánnyal közösen rendeztük, azóta pedig egymással egyeztetve, de külön helyszíneken és rendszerben zajlanak a programok. Az évek során csatlakozott ehhez több vidéki zöld szervezet is. A rendezvényt rendszerint a Környezetvédelmi Minisztérium is támogatja, mind anyagilag, mind erkölcsileg.

Az akciót kezdettől fogva ellenzik a vágott fenyőfát árusítók és a fenyőfatermesztők is. Ezt meg is lehet érteni, a saját szempontjukból nyilván nem tűnik túl jó ötletnek ez az akció.

Az utóbbi években azonban néhány természetvédelmi szervezet is hangot adott nemtetszésének a visszaváltható fenyőkkel kapcsolatban.
Az alábbiakban az ő ellenérveikre szeretnénk a magunk válaszát megadni, illetve saját elképzelésünket bemutatni.

Először is vegyük sorra az ellenérveket!
1. Az embereknek a karácsony elmúltával meg kell szabadulniuk a fenyőktől és sajnos egyre többen kezdik őket kiültetni a szabad természetbe is. Ez felbecsülhetetlen ökológiai károkat okoz, hiszen a fenyők különböző fajtái és nemesített változataik nem honosak hazánkban.

2. "Az akciót szervező szervezetek azt hirdetik, hogy a fenyők óvodákba és iskolákba kerülnek kiültetésre, de ha a számokat vizsgáljuk, akkor 'főleg a vidéki városokban' nincs is annyi óvoda és iskola, mint amennyi bérfenyő."

3. "Tudomásul kell vennünk, hogy a "karácsonyfát" hazánk nyugati, délnyugati területein százezer-szám termesztik, hasonlóan, mint más növényeket (pl. a kukoricát, a búzát, az almát, vagy a sárgarépát). És pontosan csak a karácsony miatt, "karácsonyfának". Amennyiben nem kellene a fenyőfa karácsonykor, akkor ezek a fák meg sem "születnének", nem is léteznének."

4. "Az erdészeti kezelésbe adott fákból tájidegen, Magyarországra nem való erdőket nevelnek az erdészek, ami ellen minden, a természetet igazán szereto" és azért tenni akaró ember tiltakozik."

5. További érv szokott lenni, hogy a visszaváltással járó hercehurca miatt illetve a gyökeres fenyők nagyobb helyigénye miatt nagyobb a szállításból adódó környezetszennyezés, hiszen több fuvarra, utaztatásra van szükség.

6. "Vajon miért csapják be ezek a szervezetek a vásárlókat? Miért hitetik el velük, hogy most aztán környezet- és természetvédővé váltak?
Miért nem veszik észre, hogy akcióik következtében egyre többen vásárolnak gyökeres fát, ezzel növelik a szabad természetbe való kiültetés veszélyeit?"

Lássuk, mit is gondolunk minderről!
Először is azt, hogy bírálóink rendszerint csak egy-egy elemet ragadnak ki a folyamatból, s nem az akció hosszú távú célját veszik alapul, minden következményével együtt.
A mi véleményünk szerint ugyanis az 'akció' az alábbiak szerint alkot kerek egészet, s ennek az egésznek a hosszú távú hatásait kell vizsgálni.

1. A vágott fenyővel való ünneplés szerintünk több szempontból is problémát jelent:
- A megújulás és az újjászületés ünnepe miatt több millió fát vágnak ki, csak azért, hogy 1-2 hétig pompázzanak a lakásokban.
- A kivágott fáknak kb. 1/3-a nem is kerül értékesítésre, ezeket végképp értelmetlen (és energiapazarló, szennyező) felnevelni, kivágni.
- Ünnepek után a karácsonyfákból tetemes mennyiségű hulladék keletkezik. Ennek jelentős része lerakóra vagy égetőbe kerül.

Mindezekből számunkra az következik, hogy érdemes lenne valami más szimbólumot találni a karácsonyi ünnepléshez.
A visszaváltható fenyőakció sikere meggyőzött minket arról, hogy a vágott fenyővel való ünneplés másoknak is problémát okoz, s van értelme új szimbólumokat találni vagy a régebbieket feleleveníteni. (Természetesen nem "kötelező" jelleggel, hanem azok számára, akik - épp az előbb említett megfontolások miatt - szeretnének változtatni eddigi szokásukon.) A visszaváltható fenyő csak az egyik lehetőség erre - és egyben az első lépés is ahhoz, hogy megmozgassuk az emberek képzeletét azzal kapcsolatban, hogy változtathatunk szokásainkon, lehet másképp is ünnepelni a Karácsonyt.
Tudjuk ugyanis, hogy habár a fenyőfaállítás szokása csak a XIX. században jelent meg hazánkban, s csak a XX. század első felében vált elterjedtté, a mai emberek többségének (hazánkban) a fenyő a Karácsony egyik legfontosabb jelképe. Éppen ezért nem olyan könnyű megválni tőle.

2. Az idei akciónk során már több más megoldást is kínáltunk a gyökeres fenyő mellett illetve helyett (pl. textilből készült fenyő, árnyékmécses, fagyöngycsokor, stb.).
Idén ezeket a lehetőségeket szeretnénk sokkal hangsúlyosabban az előtérbe helyezni, és éppen a visszaváltható fenyő akción tudunk könnyebben kapcsolatot teremtetni olyan emberekkel, akik minden bizonnyal fogékonyabbak erre az üzenetre.

3. A gyökeres fenyők elhelyezése véleményünk szerint csak addig probléma, amíg civil szervezeteknek kell a fenyők kiültetéséről gondoskodniuk. A civil szervezeteknek ugyanis nincsenek olyan lehetőségeik, mint például a kertészeteknek, amelyek sokkal jobb túlélési esélyt tudnának biztosítani a visszahozott fáknak.
Ők a kisebb fákat egész évben gondozhatnák, s a következő évben ismét bérbe adhatnák. Ha a fák már túl nagyok ahhoz, hogy a következő évben ismét bérfenyő legyen belőlük, odaadhatnák ültetényeseknek, akik egy kertészettől nyilván szívesebben fogadnák ezeket a fákat, mint egy 'ismeretlen' civil szervezettől.
Végeredményben ezeket a fákat is kivágják majd egyszer, de bútorfa vagy más szükséges célra használhatók, nem pedig egy ünnep kedvéért vágják ki - szerintünk feleslegesen, pazarló módon.
A célunk tehát az, hogy minél több kertészet, kereskedő vegye észre, hogy ebben is üzlet van, s vegyék át a civilektől a fenyők bérbeadásának feladatát. Az idén már találkoztunk olyan kertészettel, amelyik ezt meg is tette (pl.: Oázis Kertészet Budapesten)
Egy kertészet azonban nyilván nem vág bele addig, amíg nem látja, hogy van rá kereslet. Akcióinkkal egyúttal nekik is be szerettük volna bizonyítani, hogy megérné ezzel foglalkozniuk. Az idei évben felmérést tervezünk a budapesti kertészetek között arról, hogy hányan vállalnák fel a bérfenyők árusítását.
Hogy mi csak a folyamat elindítására törekszünk, azt az is bizonyítja, hogy évek óta nem növeljük a bérbe adott fák számát Budapesten, noha igény lenne rá.

4. A HuMuSz eddig csak iskolákba, óvodákba (kb. évente 25-30) kertekbe és városi környezetbe, utak mellé történő kiültetésről tud, a szabad természetbe (ahol kiszoríthatnának őshonos fajokat) való kiültetésről hozzánk nem jutott el hír, de ha volt ilyen, szívesen megismernénk, hol történt ilyesmi.
Ugyanígy nem tudunk arról sem, hogy a bérfenyő erdészethez kerültek volna, ahol tájidegen erdőt neveltek volna belőle. Mi (hasznosítási célra létesített) fenyőültetvényekről beszéltünk, amelyek létét a természetvédők nevében megszólaló Toldi Miklós is elfogadja (legalábbis erre utal a tőle származó egyik fenti idézet - ld. ellenérvek 3. pont).
Tudjuk, hogy a botanikusok - teljesen érthető okokból - általában semmilyen fenyőt nem látnak szívesen az országban, de azt gondoljuk, hogy néhány fenyő kertekbe, út mellé történő kiültetése még nem okoz súlyos ökológiai problémát. Hangsúlyozzuk ismét, hogy a parkba, kertekbe történő kiültetés csak abban a pár átmeneti évben történik, amíg a kertészetek át nem veszik a visszaváltható karácsonyfa árusításának 'feladatát'.

5. Jogos lehetne az a kritika is, hogy ha már megszervezzük ezt az akciót, akkor őshonos fajokkal dolgozzunk. Ám, mint az előzőekben kifejtettük, a fákat nem a szabad természetbe ültetjük ki, hanem városokba, azaz szennyezettebb levegőjű helyekre. Ezekre a területekre értelmetlen lenne olyan fajokat ültetni, amelyekről már eleve tudjuk, hogy a légszennyezettség miatt nem fognak megmaradni. A kiültetett fák nagy része sajnos így is elpusztul a nem megfelelő kezelés miatt. (A túlélési arány a kertészetek gondozása esetén szintén nagyobb lenne.)

6. Nem értünk egyet azzal az érvvel sem, miszerint tudomásul kell vennünk azt, hogy az ország bizonyos területein úgy nevelik a fenyőket, mint a búzát vagy a kukoricát. Véleményünk szerint nagy különbség van a kettő között: enni ugyanis kell, a vágott fenyo"vel való ünneplés azonban nem szükségszerű, van rá alternatíva.
Azt gondoljuk, hogy a természetvédőknek sem lehet kifogásuk az ellen, ha azon dolgozunk, hogy idővel kevesebb területre legyen szükség a karácsonyi fenyők termesztéséhez. Nem lehet, hogy éppen a fenyőültetvények létesítéséhez tettek tönkre természetes élőlényközösségeknek helyet adó területeket?

7. Térjünk rá a szállítás kérdésére is! Való igaz, hogy a gyökeres fenyők helyigénye nagyobb, ezért egy teherautóra kevesebb fér fel belőle, mint vágott fenyőből, tehát elvileg több fuvarra van szükség.
Ám ez az érv ismét csak akkor igaz, ha a visszaváltható fenyők árusítását végcélnak tekintjük. Ez azonban - mint remélhetőleg a fentiekből kiderült - nem így van, hiszen elképzelésünk szerint a visszaváltható fenyők árusítása csak az első lépcsőfok ahhoz, hogy minél többen fenyő nélkül is el tudják képzelni a karácsonyi ünneplést.
Ha ezt sikerül elérni, akkor összességében csökkenni fog a szállítás igénye, de legalábbis nem növekszik.

8. Ugyankkor fontos megemlíteni a vágott fenyő hulladékként játszott környezetterhelő szerepét.
Kidobott vágott fenyőket a legtöbb településen és a fővárosban is a vegyes háztartási szeméttel együtt hagyományos módon kezelik. A fővárosban a rákospalotai hulladékégetőben 'hasznosítják' őket (ha ez egyáltalán hasznosítás), de tudjuk, hogy ennél környezetkímélőbb kezelés is létezik elkülönített gyűjtés és komposztálás, vagy darálás utáni zöldterületi visszaforgatás (mulcs) formájában.
A lerakóra kerülő fenyők növelik a hulladék térfogatást és szervesanyag-tartalmát, és rothadás utján bomlásukkal szennyezik a környezetet.
Az évente megtermelt és hulladékká váló mintegy 1.5 millió fenyő 20-25 ezer tonna hulladékot jelent, melynek csak töredékét kezelik környezetkímélő módon.

Mi elfogadjuk a természetvédelmi és ökológiai szempontokat, a kiültetéssel kapcsolatos intelmeket is, sőt nem értünk egyet néhány környezetvédő szervezet 'mindegyhogymilyen csak zöldterület' álláspontjával sem, ugyanakkor kérjük a Természetvédőket, hogy ne feledkezzenek meg a hulladékkezelés okozta környezetterheléséről.

A jövőben szövetségünk a visszaváltható karácsonyfa akciót a problémára való felhívásra, továbbá alternatív teljes fenyő és műfenyő mentes ünneplési lehetőségek bemutatására kívánja felhasználni.

Ezek után, kérjük, mindenki maga döntse el, hogy akciónkkal becsapjuk-e azokat, akik gyökeres visszaváltható fenyőt vásárolnak.

Reméljünk, hogy fenti válaszunkkal - ha az ellenzőket nem is győztük meg, de hozzájárultunk ahhoz, hogy az akcióról kialakított véleményük árnyaltabbá váljon.

HuMuSz