Meleg, víz, szennyvíz

(A kiadvány eredeti, teljes szövege itt található.)

(...) Egy egyszerű, szürke hétköznapon fejenként átlagosan 100-150 liter vizet használunk el, háztartási vízigényünk főbb számadatai pedig valahogy így néznek ki: fürdés 75-95 liter; zuhanyozás 20-40 liter; WC öblítés 11-26 liter; mosogatás 40 liter; mosógép 120 liter. Ha meg aztán merészen, hulladékos szempontból mérlegeljük a témát, bizony minden jó szándék ellenére szembe találjuk magunkat a szennyvíz kérdéskörével. Mert hát minél több vizet használunk mindennapi tevékenységeink során, annál több szennyvizet "állítunk elő". Ez utóbbiról azért érdemes tudni, hogy a világon sokfelé még mindig tisztítás nélkül eregetik a folyókba. Budapest szennyvizének például 50(!) százalékát engedi tisztítatlanul a Dunába, azaz ugyanabba a folyóba, melyből a város saját ivóvizét nyeri

Néhány tipp hát azoknak, akik valamelyest is nyugtalankodnak a vizek állapota, a szennyvizek mennyisége - és hasonlók - miatt.

• Járjunk nyitott szemmel. Ha közterületen vízszivárgást észlelünk (csőtörés, aszfalt alól csordogáló víz, utcai tűzoltó-csap, stb.) jelezzük azt az illetékes vízműnek! Ne várjunk arra, hogy helyettünk mások jelentsék be.
• A csöpögő csapokat javíttassuk meg. Egy lassan csöpögő csap egy nap alatt 40-120 liter (!!) vizet pazarol el, s küld a szennyvízcsatornába.
• Csapot soha ne folyassunk feleslegesen. Ez az egyik legfőbb aranyszabály!
• Fürdés helyett zuhanyozzunk, egészségesebb és takarékosabb is, mint a kádban fürdés.
• Fogmosáskor ne folyassuk a csapot. Használjunk fogmosó poharat, vagy épp csak arra a rövid időre engedjük meg a vizet, míg szánkat és a fogkefét öblítjük.
• Minél kevesebbet használunk a vízlágyító-, öblítő-, mosó- és tisztítószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékből, annál kevesebb szennyvíz keletkezéséhez járulunk hozzá. A foszfátmentes tisztítószerek környezetkímélőbbek, alkalmazzuk ezeket.
• A mosógépet csak ruhával teli kapcsoljuk be, negyedig-félig rakva pazarlás beindítani.
• Ne öntsünk lefolyóba, WC-be sűrű zsiradékot, ételmaradékot, maró vegyszert, használt olajat! Egy liter olaj 1 millió liter tiszta vizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni.3 A használt sütőolaj, fáradt olaj veszélyeshulladék-gyűjtések alkalmával vagy hulladékudvarokban leadhatók. (Információ a HuMuSz-tól kapható.)
• Ha hideg vizet innánk, ne folyassuk "ki" a csapot: inkább legyen mindig egy kancsó víz a hűtőszekrényben.
• A járdáról, kerti járófelületről ne slaggal távolítsuk el a szemetet, koszt, hisz erre felesleges vizet - főként tisztított, vezetékes vizet - pazarolni. Használjuk inkább a jó öreg cirokseprűt.
• Kocsit ne slaggal mossunk. A kosz nagyja mosókefével és néhány vödör vízzel is eltávolítható, s csak utolsó "mozzanatként" zuhanyozzuk le (röviden) a járművet a kerti tömlőből érkező vízsugárral. Ha már/éppen nincs szükség a folyóvízre, zárjuk el a csapot! Sose folyjon a víz a "csak egy percre félre tett" slagból.
• Gyűjtsük az esővizet. Az ereszek alá állított hordók, tartályok sok vizet felfoghatnak, ezzel locsoljuk a kertet, így sokat megspórolhatunk.
• Építsünk ki csepegtetős öntözőrendszert - leginkább az ágyások, sövénysorok mellé. Így közvetlenül a növények tövéhez jut a víz, hatékonyabbá téve a locsolást.
• Kertünket reggel vagy este öntözzük, ne a nappali melegben. A növények is jobban szeretik (kisebb a hő különbség) és a hűvösebb, árnyasabb napszakokban kevésbé párolog el a locsolók szórófejéből érkező vízpermet. Az automata locsolórendszereket legcélszerűbb éjszakai, hajnali üzemmódra programozni.
• Kisebb kerteket, balkonokat vagy a nagyobb kertek egyes részeit beültethetjük szárazságtűrő, pozsgás, sziklakerti növényekkel - ezek kevesebb vizet igényelnek. (Az ilyen növények jó megoldást jelenthetnek a városi közterületeken lévő apróbb zöldfelületek, terek, ágyások, növényládák esetében is.) A módszer már terjed a tengerentúlon, ahol egyre több nagy kertet kizárólag ilyen növényekkel terveznek, ültetnek be.
• Az ágyásokat, a fák és bokrok tövénél kialakított földtányérokat, a növények közti szabad területeket mulcsozzuk, azaz takarjuk. Az így létrejött talajtakarónak köszönhetően ritkábban nő a gyom, nem szárad ki a talaj, a föld kevesebbet párologtat így kevesebb locsolásra lesz szükség. Mulcsozásra a fakérgen kívül megfelel akár a lenyírt fű, felaprított ágnyesedék, avar vagy faforgács is.