Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Máriahalomról

  • 2006. augusztus 13.
  • humusz
Máriahalom Komárom-Esztergom megye déli részén, a Bajnai medencében fekszik. Õsi település, bronzkori vaskori leletek mutatnak eredetére. Kirva néven elõször 1255-ben említi oklevél. Ma 500-600 állandó lakost számlál a falu, de egyre többen jönnek üdülni erre a vidékre. Máriahalomban élénk a vallási turizmus. A lakosság összetételét máig meghatározza a németek 18. századi letelepítése.

mriahalom3.Késő barokk katolikus temploma műemlék jellegű, népi pincesora különösen érdekes. Néhány éve ökofalu-rész építésébe kezdtek itt a fiatalok.

Tizenöt évvel ezelőttig zsákutca volt Máriahalom, de most már mindenhonnan megközelíthető. Az elődök nem is Budapest felől, az akkori Ősbuda felől érkeztek ide, hanem Almásfüzitőnél kötöttek ki hajóval és onnan gyalogosan Nyergesre, a mai Nyergesújfalura érkeztek, míg itt föl nem épült a falu 1787-re. A helyiségnévtábla alatt az szerepel, hogy Kirva. Máriahalom egészen 1936-ig Kirwa névre hallgatott, ekkor változtatták – a régit is megtartva – a jelenlegire elnevezését. A közigazgatást 1950-ig az únyi körjegyzőség látta el. 1950-től 1971-ig önállú tanácsú község volt, majd 1990-ig Dághoz tartozott. Attól az évtől ismét önálló önkormányzatként működik. A Bajnai-medence délkeleti részén elterülő 682 fő lélekszámú községben késő bronzkori leleteket találtak, a Kolostorhegy tetején pedig urnasíros kultúra nyomait tárták fel, valamint római kori telep maradványaira is bukkantak.

 

Első okleveles említése 1255-ből való. Máriahalom, azaz Kirwa történelme igen zivatarosan alakult, különösen a huszadik században. 1785-86-ban Würtenberg tartományból katolikus vallású németeket telepítettek ide. A második világháborúban négy hónap hadszíntér volt a falu, majd 1946-ban a németajkú lakosság nagy részét, 640 főt kitelepítettek Németországba. Ráadásul sokáig amolyan „zsáktelepülés” volt, itt vége volt az útnak. Mióta ez megszűnt, útjaik gondozása a közútkezelőhöz került, ám ide valahogy sehogyan sem jut pénz, így nagyon nehézkes a közlekedés. Költségvetésük 97 millió forint, kevés a normatíva, ám azért jut az infrastruktúra fejlesztésére. A közelmúltban felújították az nyolcosztályos iskola és a sportház tetőszerkezetét, a klubkönyvtár vizesblokkját, kicserélték a nyílászárókat. A faluban alig néhány vállalkozás működik, a legtöbb munkaképes felnőtt bejár a közeli Dorogra, Esztergomba, Budapestre, Perbálra vagy Piliscsabára dolgozni. 1998-tól nem változott a munkanélküliek száma, minimális, mindössze 3-4 fő.

hír