A KvVM szerint szükség van égetőkre!
A szaktárca az MTI-n keresztül válaszolt sajtóközleményünkre. A jövõben létesülõ komplex, regionális hulladékgazdálkodási projektek keretében szükség lesz a hulladékégetés lehetõségének biztosítására is - mondta Tátrai Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára. [MTI-Greenfo]
A szakállamtitkár annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) a napokban közleményt adott ki, amelyben ellenezte a hulladékégetés általuk vélt kormányzati támogatását. A hulladékképződés megelőzésének szemléletét hiányoló zöld szervezet úgy tudja, hogy a kormány a jelenleg egyedüliként működő rákospalotai hulladékégetőn kívül Inota, Orosháza, Tatabánya és Beremend közelében is hasonló létesítményeket tervez.
Tátrai Miklós kifejtette, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az önkormányzatok feladata hulladékgazdálkodási projektek tervezése, és azokra szükség esetén európai uniós támogatás igénylése. A kormány feladata a projektjavaslatok kontrollja annak érdekében, hogy az ország teljesítse európai uniós kötelezettségeit.
Amennyiben Magyarország legkésőbb 2013-ig meg kívánja oldani a települési hulladékok EU-konform kezelését, akkor az önkormányzatoknak a rendszerek kialakításakor a hulladék újrahasznosítása és lerakása mellett annak égetésével is számolniuk kell - hangoztatta a szakállamtitkár. Hozzátette, hogy a hulladékégetés jellemzően a hulladékok könnyű frakcióit érinti, ami a begyűjtött szemét 15-20 százalékát teszi ki.
Megjegyezte, hogy a már befejezett, illetve most futó hulladékgazdálkodási projektek keretében azért nem létesültek égetők, mert azok évekkel ezelőtti tervezésekor nem gondolták végig a teljes rendszer majdani működését, és főként lerakókban gondolkoztak.
Azonban az újrahasznosítás fokozására, a korszerűtlen lerakók bezárására és a biohulladékok hasznosítására vonatkozó előírások teljesítése a lerakó-központú tervezéssel nem teljesíthető - fűzte hozzá Tátrai Miklós.
Jelezte: a következő európai uniós költségvetési időszakra nézve egyelőre még nem lehet tudni, hogy a kormány milyen jellegű programokra ír ki pályázatokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Mint ahogy arról sincs döntés, mennyi támogatás juthat hulladékgazdálkodási projektekre. Annyi bizonyos, hogy a parlament által 2002-ben elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint az országnak 8 hulladékégetőre lenne szüksége a teljes kommunális hulladékmennyiség kezelésére - fűzte hozzá a szakállamtitkár.
Tátrai Miklós kiemelte, hogy a komplex rendszereken belül létesülő hulladékégetőknek csak úgy lesz értelmük, ha azok áramot és hőt is termelnek. Így nemcsak a hulladékok ártalmatlanítása valósulhat meg, hanem fosszilis energiahordozók kiváltásával energia-megtakarítás is. A szakállamtitkár szólt arról, hogy a megelőzés kérdését nem lehet a hulladékégetéssel közvetlen összefüggésben említeni. Amíg a megelőzés szemléletének a hulladék-termelődés visszafogásában van szerepe, addig az égetés a szükségszerű hulladékkezelés egyik formája - magyarázta. Hozzátette, hogy égetők létesülésétől függetlenül a kormánynak törekednie kell a megelőzés szempontjainak érvényesülésére.
Tátrai Miklós kifejtette, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az önkormányzatok feladata hulladékgazdálkodási projektek tervezése, és azokra szükség esetén európai uniós támogatás igénylése. A kormány feladata a projektjavaslatok kontrollja annak érdekében, hogy az ország teljesítse európai uniós kötelezettségeit.
Amennyiben Magyarország legkésőbb 2013-ig meg kívánja oldani a települési hulladékok EU-konform kezelését, akkor az önkormányzatoknak a rendszerek kialakításakor a hulladék újrahasznosítása és lerakása mellett annak égetésével is számolniuk kell - hangoztatta a szakállamtitkár. Hozzátette, hogy a hulladékégetés jellemzően a hulladékok könnyű frakcióit érinti, ami a begyűjtött szemét 15-20 százalékát teszi ki.
Megjegyezte, hogy a már befejezett, illetve most futó hulladékgazdálkodási projektek keretében azért nem létesültek égetők, mert azok évekkel ezelőtti tervezésekor nem gondolták végig a teljes rendszer majdani működését, és főként lerakókban gondolkoztak.
Azonban az újrahasznosítás fokozására, a korszerűtlen lerakók bezárására és a biohulladékok hasznosítására vonatkozó előírások teljesítése a lerakó-központú tervezéssel nem teljesíthető - fűzte hozzá Tátrai Miklós.
Jelezte: a következő európai uniós költségvetési időszakra nézve egyelőre még nem lehet tudni, hogy a kormány milyen jellegű programokra ír ki pályázatokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Mint ahogy arról sincs döntés, mennyi támogatás juthat hulladékgazdálkodási projektekre. Annyi bizonyos, hogy a parlament által 2002-ben elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint az országnak 8 hulladékégetőre lenne szüksége a teljes kommunális hulladékmennyiség kezelésére - fűzte hozzá a szakállamtitkár.
Tátrai Miklós kiemelte, hogy a komplex rendszereken belül létesülő hulladékégetőknek csak úgy lesz értelmük, ha azok áramot és hőt is termelnek. Így nemcsak a hulladékok ártalmatlanítása valósulhat meg, hanem fosszilis energiahordozók kiváltásával energia-megtakarítás is. A szakállamtitkár szólt arról, hogy a megelőzés kérdését nem lehet a hulladékégetéssel közvetlen összefüggésben említeni. Amíg a megelőzés szemléletének a hulladék-termelődés visszafogásában van szerepe, addig az égetés a szükségszerű hulladékkezelés egyik formája - magyarázta. Hozzátette, hogy égetők létesülésétől függetlenül a kormánynak törekednie kell a megelőzés szempontjainak érvényesülésére.
