Hulladékgazdálkodási bírságok
A hulladékgazdálkodási bírság pontos meghatározásához mindenképp szükséges lenne ismerni a konkrét helyzetet: milyen teendőket mulasztott el a cég, ezek milyen következményekkel jártak, stb... A következőkben ismertetettek azonban talán nyújthatnak némi segítséget ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási teendőket elmulasztók milyen mértékű bírságra számíthatnak.
Hulladékgazdálkodási bírság kiszabására az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, valamint bizonyos esetekben a települési önkormányzat jegyzője jogosult.
A települési önkormányzat jegyzője a következő esetekben szabhat ki bírságot:
- az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi
- a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezés történik
- a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el
- az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi
- az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget
- a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi
- a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.
A fenti esetekben az alapbírság összegét a jegyző - a felügyelőségekhez és Főfelügyelőséghez hasonlóan - a későbbiekben ismertetett módon állapítja meg; azonban kivételt képeznek azok az esetek, amelyek során a következő kritériumok együttesen teljesülnek:
- a jogsértés nem jár környezetveszélyeztetéssel, környezetszennyezéssel vagy környezetkárosítással
- ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése nem áll fenn
- a jogsértés nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos
- a jogsértéssel érintett hulladék mennyisége nem haladja meg az adott településen a háztartásokban keletkező települési hulladék átlagos havi mennyiségét.
Az ilyen esetekben a jegyző a bírságot, a jogsértés súlyát figyelembe véve 1500 és 50 000 Ft között állapítja meg (alapbírság, szorzószám megállapítása és annak mérlegelése nélkül, hogy az elkövető a bírsághatározat kiadásáig a jogellenes állapotot és annak következményeit megszüntette-e).
A bírság mértéke többnyire meghatározott alapbírságok és az azokat módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként számított összeg.
A hulladékgazdálkodási bírság megállapítása során figyelembe kell venni:
- a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását
- a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását
- a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.
A hulladékgazdálkodási alapbírság legmagasabb mértéke:
| Jogellenes tevékenység megnevezése | Az alapbírság legmagasabb mértéke |
| a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt besorolási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése | 9 000 Ft |
| jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése | 15 000 Ft |
| hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése | 18 000 Ft |
| a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti környezetveszélyeztetés | 24 000 Ft |
| a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti környezetkárosítás | 48 000 Ft |
| nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása | 200 000 Ft |
| veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása | 1 000 000 Ft |
| az előzőek alá nem sorolható, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén | 6 000 Ft |
Az alapbírság összege a táblázatban meghatározott összegek 25 és 100 %-a között állapítható meg - az 1995. évi LIII. törvény szerinti környezetveszélyeztetés és környezetkárosítás kivételével - ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.
A legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, amennyiben az alábbiak valamelyike valósult meg:
- visszafordíthatatlan környezetkárosítás
- ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése
- a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása.
A hulladékgazdálkodási bírság mértékét - néhány kivételtől eltekintve - a következők szerint kell meghatározni:
B = A x M x S
B: a bírság forintban fizetendő összege
A: az alapbírság forintban
M: módosító tényező, amely a jogsértés jellegétől, súlyától, volumenétől, a hulladék környezeti jellemzőitől (veszélyességétől, hasznosíthatóságától, ártalmatlaníthatóságától stb.) és mennyiségétől függ
S: a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó (egyéb előírás hiányában az S értéke 1)
Az M módosító tényező meghatározására a hulladék mennyisége (tömege), fizikai, kémiai, biológiai jellemzői (veszélyessége, hasznosíthatósága, ártalmatlaníthatósága stb.) figyelembevételével kerül sor.
M = V x Mt
A hulladék tömegének meghatározása méréssel, műszaki becsléssel, valamint számítással történhet.
A hulladék tömegének számítással történő meghatározása esetén - amennyiben a jogsértő nem kötelezett adatszolgáltatásra, és a keletkezett hulladék mennyisége egyéb módon sem határozható vagy becsülhető meg (települési szilárd hulladék esetén) - a hulladék tömegét az évente kiadásra kerülő, az önkormányzati hulladékgazdálkodási címzett támogatások műszaki követelményeiről és a fajlagos költségekről szóló KöM közleményében megadott fajlagos adatokkal kell kiszámítani. Az itt megadott adatokkal becsülhető a háztartásokban keletkező szilárd hulladék mennyisége is. A települési folyékony hulladék átlagos (4 fős) háztartásban keletkező mennyisége az adott településtípusra jellemző vízfogyasztás alapján, műszaki becsléssel vagy a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokhoz készített műszaki segédletben megadott fajlagos adatokkal határozható meg.
Hulladék elhagyás tettenérése esetén - amennyiben a jogsértő által elhagyott hulladék mennyisége a körülmények miatt (pl. illegális, szállítólevéllel nem dokumentált szennyvízleeresztés történt, vagy az adott közterületen bizonyíthatóan mástól származó korábban elhagyott hulladék is található) nem határozható meg - a hulladék tömegének becsléséhez a szállításához igénybe vett jármű (egyéb szállítóeszköz) műszaki adatait (raksúly, rakfelület, térfogat, űrtartalom stb.) kell felhasználni.
Azokban az esetekben, amikor a jogsértő tevékenységhez hulladékmennyiség közvetlenül nem rendelhető (pl. hulladékkezelő technológia engedély vagy alkalmassági vizsgálat, illetőleg minősítés nélküli forgalmazása, hulladékártalmatlanító mű jogellenes létesítése stb.), a jogellenesen kezelt (ártalmatlanított) hulladék mennyiségét a hatóság rendelkezésére álló adatok (anyagmérleg, hulladék nyilvántartási bizonylatok stb.), az üzembe helyezés és a felderítés között eltelt időtartam, valamint a létesítmény (technológia) kapacitása alapján kell megbecsülni.
A bírság meghatározása során a hulladék tonnában kifejezett tömegével kell számolni. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel (számítással) meghatározott tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni.
A hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező V szorzószám értékét a következők szerint kell meghatározni:
| Hulladék típusa | "V" szorzószám értéke |
| Veszélyes hulladékok esetén | 10 |
| Jogszabály szerint visszavételre, meghatározott arányban hasznosításra kötelezett nem veszélyes hulladékok, 1995. évi LVI. törvény (a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról) hatálya alá tartozó, hulladékként nem veszélyes hulladéknak minősülő termékek hulladékai, az elektromos és elektronikus berendezések forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények nem megfelelő teljesítése esetén, valamint egyéb jogszabályban meghatározott, különleges kezelést igénylő (pl. lerakóban nem ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok, nem veszélyes egészségügyi hulladékok) nem veszélyes hulladékkategóriák esetén | 2,5 |
| Települési hulladékok esetén | 1,5 |
| Egyéb nem veszélyes hulladékok esetén | 1 |
A 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (4) és a 2. § (3) bekezdéseiben felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Ma,t
Az Ma,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével a következő táblázat szerint történik:
| A hulladék tömegtartománya | Súlytényező (ma,i) | Ma,t |
| 0- 1 tonnáig | 1,00 | 1,0 x t |
| 1- 10 tonnáig | 0,85 | 1,0+(t-1) x 0,85 |
| 10- 100 tonnáig | 0,70 | 8,65+(t-10) x 0,70 |
| 100-1000 tonnáig | 0,55 | 71,65+(t-100) x 0,55 |
| 1000 tonna fölött | 0,40 | 566,65+(t-1000) x 0,40 |
A 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Mb,t
Az Mb,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével a következő táblázat szerint történik:
| A hulladék tömegtartománya | Súlytényező (mb,i) | Mb,t |
| 0- 1 tonnáig | 1,4 | 1,4 x t |
| 1- 10 tonnáig | 1,2 | 1,4+(t-1) x 1,2 |
| 10- 100 tonnáig | 1,0 | 12,2+(t-10) x 1,0 |
| 100-1000 tonnáig | 0,8 | 102,2+(t-100) x 0,8 |
| 1000 tonna fölött | 0,6 | 822,2+(t-1000) x 0,6 |
A 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének d) pontjában felsorolt esetekben a hulladék (termék, használt termék) jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Mc,t
Az Mc,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével az alábbi táblázat szerint történik:
| A hulladék tömegtartománya | Súlytényező (mc,i) | Mc,t |
| 0- 1 tonnáig | 1,80 | 1,8 x t |
| 1- 10 tonnáig | 1,55 | 1,8+(t-1) x 1,55 |
| 10- 100 tonnáig | 1,30 | 15,75+(t-10) x 1,30 |
| 100-1000 tonnáig | 1,05 | 132,75+(t-100) x 1,05 |
| 1000 tonna fölött | 0,80 | 1077,75+(t-1000) x 0,80 |
A 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Md,t
Az Md,t számítása a hulladék tonnában kifejezett t tömegének figyelembevételével az alábbi táblázat szerint történik:
| A hulladék tömegtartománya | Súlytényező (md,i) | Md,t |
| 0- 1 tonnáig | 2,2 | 2,2 x t |
| 1- 10 tonnáig | 1,9 | 2,2+(t-1) x 1,9 |
| 10- 100 tonnáig | 1,6 | 19,3+(t-10) x 1,6 |
| 100-1000 tonnáig | 1,3 | 163,3+(t-100) x 1,3 |
| 1000 tonna fölött | 1,0 | 1333,3+(t-1000) x 1,0 |
Bizonyos esetekben a hulladékgazdálkodási bírság mértékére (alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül) meghatározott összegeket alkalmaznak. Ilyenek például a következők:
| A jogellenes magatartás megnevezése | A bírság mértéke |
| A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve nyilvántartásba vételi (bejelentkezési) kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása | 200 000 Ft |
| A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve nyilvántartásba vételi (bejelentkezési) kötelezettségeknek a jogszabályokban meghatározottaknak nem megfelelő teljesítése | legfeljebb 200 000 Ft |
| Az elektromos és elektronikus berendezések forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények, illetve az ilyen berendezések hulladékainak visszavételére vonatkozó jogszabályi előírások nem, vagy nem megfelelő teljesítése |
|
| - ha a gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti | 350 000 Ft |
| - ha a gyártó a visszavételi, vagy a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti | 25 000 Ft |
| - ha a gyártó a hasznosítási, valamint az ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, vagy az elektromos berendezésben a veszélyes anyagok alkalmazásának külön jogszabályban meghatározott határértékét túllépi | 300 000 Ft |
| Az elemek és akkumulátorok forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények, illetve az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételére vonatkozó jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő teljesítése |
|
| - ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti | a kötelezettségszegés mértékével arányos összeg, azonban legfeljebb 350 000 Ft |
| - ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a visszavételi kötelezettségét nem teljesíti | 450 000 Ft |
| - ha a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti | 50 000 Ft (ismételt kötelezettségszegés esetén 100 000 Ft-ig terjedhet) |
| Az M1 és N1 járműkategóriájú gépjárművek forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények, illetve a hulladékká vált gépjárművek visszavételére és kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások nem teljesítése |
|
| - ha a gyártó, illetve forgalmazó nem teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét | forgalomba hozott járművenként 1000 Ft (előző évi forgalom adatai) |
| - ha a gyártó nem teljesíti a Hkr. 3. § (2) bekezdés a)-b) pontjában előírt kötelezettségét, vagy a Hkr. 6. §-ában előírt újrahasználat és hasznosítás együttes mértékére, illetve az újrahasználat és visszanyerés együttes mértékére vonatkozó rendelkezéseket | forgalomba hozott járművenként: 1500 Ft (előző évi forgalom adatai) |
A bírság mértékének kiszámított, vagy előírt összegét a legtöbb esetben a következő szorzókkal emelt összegben kell alkalmazni:
- ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres
- ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése esetén háromszoros
- amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen - beleértve a védett természeti területet is -, jogszabály vagy felhatalmazása alapján védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy külön jogszabály szerint kiemelt vízminőségvédelmi területté, illetve felszín alatti vízminőségvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, ötszörös.
Amennyiben a bírság kiszabására több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.
Ha a bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti, a környezetvédelmi hatóság a bírságot kérelemre csökkentheti. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.
Nem csökkenthető azonban a bírság összege semmilyen körülmények között, amennyiben az alábbiak valamelyike állt fenn:
- visszafordíthatatlan környezetkárosítás
- ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése
- a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása.
Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.
A bírság megfizetésére az eljáró környezetvédelmi hatóság - kérelemre - legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet. Részletfizetés engedélyezése esetén a bírság összege a részletfizetést engedélyező határozat napján érvényes jegybanki alapkamat időarányosan meghatározott összegével nő. A kamatot, a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg azonnal esedékessé válik.
A jegyző által jogerősen kiszabott bírság teljes összege, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt bírság összegének 30%-a az illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatot illeti meg.