Hulladékból korallzátony
1972-ben Florida partjai elõtt mintegy kétmillió használt autógumit engedtek a tengerfenékre - ez lehetett volna a világ legnagyobb mesterséges korallzátonya. A várakozásokkal ellentétben azonban a korallok nem hódították meg a terepet, így a most már hulladékhegynek nyilvánított zátonyt ki kell emelni a vízbõl. (National Geographic Online, 2007.06.11.
| A mesterséges korallzátonyok igen furcsa jelenségek. Ha a part közelében, a sekély vízben süllyed el egy hajó, a korallok néhány éven belül meghódítják a roncsokat, és olykor a felismerhetetlenségig beborítják a hajó maradványait. Tavaly a Mexikói-öbölben egy már használaton kívüli repülőgép-hordozó anyahajót süllyesztettek el, hogy élete további részében mesterséges korallzátonyként szolgáljon. 2004-ben Anglia déli partjainál hasonló céllal küldték a Scylla nevű hajót a tengerfenékre.  Florida partjainál, Fort Lauderdale közelében kutatók már 1972-ben megpróbáltak használt gumiabroncsokból mesterséges zátonyt létrehozni. A tengerfenékre leeresztett mintegy kétmillió gumival azonban nem sikerült elérni a kívánt célt: a mesterséges zátonyon csak nagyon kevés élőlény telepedett meg. Ráadásul a nem várt káros mellékhatás is jelentős: a kerékgumik egy része a rossz rögzítés miatt elszabadult, és a tengerpartra valamint a két közeli korallzátonyra sodródott, ez utóbbiaknál jelentős pusztítást végezve. Hasonló sorsra jutott Indonéziában és Malajziában egy szintén használt gumiabroncsokból épült mesterséges zátony. A tengerbiológusok így lassan beláthatják, hogy nem ez a megfelelő módja a korallok visszatelepítésének. Az amerikai haditengerészet búvárai a floridai partoknál már el is kezdték a gumiabroncsok kiemelését. Becslések szerint 2010-ig tart mire sikerül felszínre hozni az összes, immár hulladéknak minősülő kerékgumit. |  |
|