Győzött a házhoz menő szelektív gyűjtés

Magyarországon is vannak már olyan települések, ahol az európai élvonalnak megfelelő lelkesedéssel szelektálják a hulladékot. A szelektív gyűjtés eredményessége azonban egyelőre nem lakosság hozzáállásán, hanem sokkal inkább a közszolgáltatók hozzáállásán múlik - egyebek mellett ez bizonyosodott be a hulladékkezelő cégek számára meghirdetett versenyen. A szerdai díjátadón olyan településekre - Turára és Szegedre - kerültek a trófeák, amelyeken régóta és jól szervezetten zajlik a szelektív gyűjtés - márpedig mindkét tényező alapvetően a helyi közszolgáltatók hatáskörébe tartozik.A versenyt a szelektív gyűjtési körbe a legfrissebben bevont csomagolási hulladék, a tejes és gyümölcslés dobozok kategóriájában hirdették meg, egyszerű és könnyen áttekinthető szabályokkal: az a szolgáltató nyer, amelyiknek a működési területén egy lakosra számítva a legtöbb lesz az italoskaton csomagolások begyűjtött mennyisége. A kiíró Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) az igazságosabb összevethetőség érdekében két kategóriába sorolta a jelentkezőket: külön versenyeztek a 60 ezer fő alatti, illetve a 60 ezresnél népesebb települések szolgáltatói. A versenyre benevezett 14 szolgáltató közül az első kategóriában Tura, a másodikban Szeged környezetgazdálkodási cége végzett az első helyen, az ő képviselőik vehették át - Baka Évától, az IKSZ ügyvezetőjétől, és Dióssy Lászlótól, a zöldtárca szakállamtitkárától - az Arany Doboz díjakat. Mindkét településen évtizedes múltja van a szelektálásnak, s mindkét helyen a leghatékonyabbnak számító házhoz menő különgyűjtés is működik (azaz a lakosság nem csak a gyűjtőszigetekre hagyatkozhat). Ennek, vagyis a szelektív gyűjtés módszerének és infrastruktúrájának perdöntő jelentősége van: ahol a helyiek csak a gyűjtőszigetek konténereit vehetik igénybe, ott a lakosságnak csak a környezetvédelem iránt legelkötelezettebb része kapcsolódik be a szelektálásba - a kényelmes házhoz menő gyűjtéssel ennél jóval szélesebb réteget lehet bevonni. (Ráadásul - amint azt Tura példája egyértelműen bizonyítja - anélkül, hogy a fajlagos költség megnőne.)

A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. működési területén 28410 kilogramm volt a verseny egy éve alatt begyűjtött dobozmennyiség, ez nagyjából lakosonként 9 doboznak felel meg. A Turai Környezetvédelmi Kft. 11890 kilogrammot gyűjtött, ami nagyjából 22 dobozt jelent lakosonként. (Összehasonlításul: Magyarországon évi 50-60 darab körül alakul az egy főre eső éves "italoskarton-termelés". Ebből országos átlagban 3-4 darabot gyűjtenek vissza szelektíven. Míg nálunk a visszagyűjtési arány 8 százalék körül alakul, az italskarton csomagolások szelektív gyűjtését 10-12 éve bevezetett régebbi EU-tagállamokban 30-40 százalék ez az érték. Ebben az összevetésben a mindössze két év alatt elért magyar arány nem számít rossznak, a turai eredmény pedig egészen kiemelkedő.)

Az itthon begyűjtött mennyiségnek egyébként a 100 százalékát hasznosítják egy ausztriai és egy németországi papírgyárban.

forrás: nol.hu