Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 19 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Esztergomban félnek a víztől

  • 2005. augusztus 15.
  • humusz

incinerat1.jpgA szakemberek és kevésbé szakemberek, politikusok és a kevésbé politikusak annyi mindent állítottak majd módosították, illetve cáfolták egymást, hogy nem is csoda: az esztergomiak félnek a víztõl....

A Magyar Rádió cikke Mangel Györgyi mûsora nyomán.

*****************************************************

Esztergomban félnek a víztől
Elhangzott: 2005. augusztus 10.
2005. augusztus 13., szombat 19:43
Az esztergomi patak iszapjában talált PCB-k és dioxinok rákkeltő magzatkárosító és genetikai elváltozást előidéző anyagok. A tudomány mai állása szerint nem bomlanak le a természetben, felhalmozódnak a zsírszövetben, az emberi szervezetben, és genetikai elváltozásokat, rákot, illetve magzatkárosítást idéznek elő.
Tavaly nagy nyilvánosságot kapott az a súlyos környezetszennyezés, amely az Onyx Kft-ből, a dorogi veszélyeshulladék-égetőből származott, és amely elszennyezte a Duna felé folyó Kenyérmezei-patakot. Egy hónapig le kellett zárni Esztergom ivókútjait. Az elmúlt hónapban újabb szennyezés történt a patakba vezető csatornákon keresztül. Egy analitikai laboratórium mérése rákkeltő dioxint és más veszélyes anyagot mutatott ki az aknák iszapjából.

Gelencsér Tivadar az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője először azt foglalta össze, milyen következményekkel járt a tavalyi szennyezés. – A tavalyi igen nagymértékű szennyezés volt, hiszen egy ezer köbméteres tárolótartály meghibásodása folytán és az azt követően az emberi felelőtlenségből, szándékosságból történt megkerülő vezetéken keresztül mintegy 200 köbméternyi oldószerrel szennyezett anyag került az elvezető árokba, ezen keresztül a Kenyérmezei patakba, a táti Duna ágba, Nagy-Dunába, és így veszélyeztette Esztergom ivóvízbázisát. Egyértelmű volt itt a szennyező, hulladékégető kármentőjéből került ki az anyag. Három komoly intézkedést tettünk, a tartályt azonnal lebontattuk, a kármentesítést elrendeltük a vízügyi igazgatóságnál, az árkot kitisztítattuk, a csapadékvíz leengedéséhez nem járultunk hozzá, csak előzetes bejelentés alapján. A másik a bírságolás. 158 millió forintos bírságot szabtunk ki a szennyezés mértékének megfelelően. Az Onyx ezt megfellebbezte, de eddig a többi fokozaton is megállt, jelenleg felülvizsgálati kérelem alapján van ez a bírság.

Illés Zoltán az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja a Fidesz képviselője a mostani szennyezést sem tartja kevésbé veszélyesnek. – Az egy évvel ez előtt történt szennyezésnek a fő komponense toloul volt, most a dioxinok és a PCB-k, amelyeket megtaláltak a laboratórium dolgozói. A PCB-k rákkeltő magzatkárosító és genetikai elváltozást előidéző anyagok, azért kell többes számot mondani, mert több tíz van belőlük. A dioxinok – azért kell többes számot mondani mert több mint 200 van belőlük – a tudomány mai állása szerint nem bomlanak le a természetben, felhalmozódnak a zsírszövetben az emberi szervezetben és az előbb említett genetikai elváltozásokat, rákot, illetve magzatkárosítást idéznek elő. A dorogi hulladékégető arra hivatkozik, hogy a csatornafedelet bárki felemelhette volna, és beleönthette a saját mondjuk transzformátor olaját, vagy a lakosság oda hozott volna bármi dioxinos és PCB-s anyagot. Nevetséges a dolog, és ezt az állításukat bizonyítani sem tudják. Én viszont tudom bizonyítani, hogy az ő területükön található a kerítésük alatt található csatornaszakaszból is mintát vettek. Egyébként 9 helyszínről vettek mintát. Akkreditált módon, akkreditált mérést végezve nemzetközi összehasonlító laborról van szó, amelynek a mérései innentől kezdve megdönthetetlen bizonyítékok a tudomány mai állása szerint.

Mivel a Dorogi Hulladékégető nem kívánt a témában nyilatkozni, továbbra is Illés Zoltán taglalja, mi is történhetett az Onyx Kft.-nél. – Először is tisztázzunk valamit, nekik engedélyük van, legálisan átvehetnek megsemmisítésre, azaz magyarul égetésre transzformátorolajokat. A transzformátorolajokba mindig beleteszik a PCB-ket, azért, mert nagyon jó a hőállóképességük, a legújabbakba már nem, de az elmúlt 25-30 évben a transzformátorolajokba beletették a PCB-ket. Ahol PCB van, ott dioxinok is vannak mindig. Nem tudom megmondani, hogy mikor került az iszapba, 6 hónappal ezelőtt vagy két héttel ezelőtt került oda, de most a július 28-i mintákba mind ott voltak a dioxinok és PCB-k. A következő történhetett esetleg. Ha valaki be akar perelni így álljon hozzá ehhez a kérdéshez. Jönnek a hordók, benne a transzformátorolaj, kipumpálják és viszik be a tűztérbe. A trutyi mindig ott marad, ezt a trutyit ki kell onnan szedni, nem sikerül teljes móegészében, és egy kis Duna vizet adnak hozzá, felkavarják a dolgot amennyire lehet, és utána ezt nekik külön kellene kezelni. Na most innentől kezdve két lehetőség van, vagy véletlenszerűen, tehát baleset, felelőtlen módon kezelve, kármentőn keresztül eljutott az esővíz bevezető csatornába, ez az egyik lehetséges olvasata a dolgoknak. A másik teljesen tudatosan. Felkavarták a Duna vízzel a dolgot, és kiengedték. A július 28-án vett mintákban 400-szorosa a PCB-nek és 100-szorosa a dioxinoknak a határérték fölött.

A környezetvédelmi felügyelőség mérései szennyezést csak az iszapban találtak, a vízben nem. Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere azonban nem nyugodt, sőt, határozottan elégedetlen a hatóságok munkájával: – Kint jártak a hatóság munkatársai, több hatóság munkatársai, egyedül Esztergom város önkormányzata, akinek ez nem feladata, végzett precíz, mélyre ható vizsgálatokat, és ebből derült ki, hogy ott van a dioxin és a PCB. Ezt mi derítettük ki, egyetlen hatóság nem találta meg ezeket a mérgező anyagokat. Csak mi vettük a fáradtságot, hogy utána járjunk komolyan a dolgoknak. Az itt élő emberek egészségére, de gondolom más magyar állampolgárok egészségére életére nem vigyáznak az ezzel megbízott hatóságok kellőképpen. Jó, ha az ivóvízben nincs dioxin, de ezeket a vizsgálatokat meg kell ismételni, hiszen ott van a patak medrében a szennyezés, ott van a csatornában ki tudja, hetek, hónapok, fél év óta. A patakot folyamatosan szennyezik, és hogy az ivóvízbázisba mikor és mi jut be, soha nem tudhatjuk, mert éppen mindig mást keresnek a hatóságok mint amilyen szennyezés történik. Én azt mondom, hogy itt valami nagyon-nagyon súlyos baj van, és az a minimum, hogy Esztergom városa követeli az Onyx azonnali bezárását, és azt is követeljük, hogy egész más módon álljanak hozzá a következőkben a hatóságok ezekhez a kérdésekhez. El kell jutni odáig hogy ezek a hatóságok igen is követik a nyomokat, ahogy mi is követtük, és megtalálják a felelőst, akik ezt a szennyezést elkövették. Ez után büntetőjogi felelősségre vonásnak van helye.

Illés Zoltán egyetért az esztergomi polgármesterrel. – Hiába játssza a dorogi égető azt, hogy ez nem az ő szennyező anyaga, indirekt bizonyíték és direkt bizonyíték van erre. Tehát innentől kezdve a következőket kell csinálni és polgármester úr meg is tette, le a kalappal előtte, most ugyan nem említette. El kell reteszelni, torlaszolni ennek a csőnek a befolyását a Kenyérmezei patakba, sőt, fel kell számolni a befolyást, és minden egyes vizet akár esővíz akár más folyadék, először a dorogi hulladékégető szennyvíztisztítójára kell ráengedni. És semmit nem lehet kiengedni. A másik pedig, hogy Magyarországon az összes vegyipari cégnek az összes ilyen veszélyes anyaggal foglalkozó cégnek törvény tekintetében – és ez az én feladatom –, elő kell írni, hogy olyan automata mérőberendezéseket kell elhelyezni a csőtorkolat végén, amelyek mintavételezés után, ha határérték túllépést észlelnek, tolózárral elzárják a folyadék útját akár élővízről van szó akár közcsatornáról van szó. Mert onnantól kezdve a szennyezés visszaömlik a cég felé, és ott okoz károkat. Ezt a törvénymódosítást meg kell csinálni, ennek az ügynek többek között ez a tanulsága.
Magyar Rádió, Mangel Gyöngyi műsora nyomán